A harmadik világháború árnyékában: az orosz–ukrán háború újrarajzolja a világ térképét

Az ukrajnai háború, amely 2014-ben Oroszország Krím félszigeti annexiójával kezdődött, mára a nemzetközi kapcsolatok egyik legkritikusabb problémájává vált. A konfliktus nemcsak regionális válságot idézett elő, hanem globális biztonsági fenyegetéseket is magában hordoz, egyes szakértők szerint akár a harmadik világháború előszelét is jelentheti – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Út az eszkalációhoz

Oroszország 2014-ben megszállta a stratégiai jelentőségű Krím félszigetet, megsértve Ukrajna szuverenitását és a nemzetközi jogot. A Nyugat gazdasági szankciókkal reagált, amelyek célja Moszkva elszigetelése volt. Ezt követően a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókban oroszpárti szeparatisták fellázadtak, fegyveres konfliktust indítva. 

miközben a NATO keleti erősítése tovább fokozta az orosz–nyugati feszültséget.

A helyzet 2022. február 24-én érte el kritikus pontját, amikor Oroszország nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen. A Nyugat ekkor tovább szigorította a szankciókat, és jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújtott Kijevnek. Az Európai Unió például már több mint 84 milliárd eurónyi támogatást ítélt meg Ukrajna számára. Ugyanakkor a háborús segítségnyújtás megosztotta Európát, hiszen egyes vezetők szerint a fegyverszállítások csak tovább eszkalálják a konfliktust.

Nukleáris fenyegetés és világháborús félelmek

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin, többször hangsúlyozta, hogy a Nyugat közvetlen katonai beavatkozása vagy Oroszország elleni támadása nukleáris válaszhoz vezethet. 

Ez a fenyegetés különösen aggasztó, tekintve, hogy Ukrajna már kapott olyan nagy hatótávolságú rakétarendszereket, amelyek képesek Oroszország mélyebb területeit is elérni.

Földi László titkosszolgálati szakértő három lehetséges konfliktustípust emelt ki:

1. az ideológiai háború, amely a hagyományos és progresszív értékek összecsapását jelenti;
2. a hagyományos fegyveres konfliktus, amelyet kevésbé tart valószínűnek, mivel a jelenlegi erőforrások nem elegendők egy világháborús szintű összecsapáshoz;
3. végül a legfenyegetőbb típus a nukleáris háború, amely szerinte beláthatatlan következményekkel járna.

Földi László párhuzamot vont a jelenlegi helyzet és az első két világháború előtti időszak között, rámutatva a központosított gazdasági érdekek szerepére. Szerinte a globális instabilitás mögött az ideológiai és gazdasági szakadék mélyülése áll, amelyet az amerikai elnökváltás időszakának kockázatai is fokoznak. Az ukrajnai konfliktus pedig nem gyengítette meg Oroszországot, hanem erősítette nemzetközi kapcsolatait, például a BRICS-országokkal.

A konfliktus eszkalációja és a nukleáris fenyegetés egyértelművé teszi, hogy 

A szakértők egyetértenek abban, hogy a békefolyamatok sürgető szükségessége ellenére a jelenlegi geopolitikai környezetben nincs egyértelmű vezető vagy stratégia, amely képes lenne a válságot hitelesen kezelni.