A magyar biztonság szempontjából Szerbia a legfontosabb ország, ezért újabb magyar–szerb beruházásokat határoztak el a kőolajszállítás, a gázszállítás, a villamosvezeték-építés, a földgáz-kereskedelem és a földgáztárolás kérdésében, valamint megállapodtak a Röszke-Horgos határátkelőhely modernizálásáról is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a magyar–szerb stratégiai együttműködési tanács ülése után.
A magyar kormányfő Aleksandar Vucic szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország energiaellátása az elmúlt évek fejleményei miatt egyre inkább Szerbián keresztül történik, mivel az ukrán–orosz háború elzárta a másik irányt. Jelezte: az év végétől működni fog a közös villamosenergia-tőzsde a két országnak.
Megerősítették azt is, hogy 2026-ra végezni fognak a Budapest–Belgrád vasútvonallal, és megállapodtak abban, hogy a Röszke–Horgos autópálya-határátkelőhelyet, Európa legmodernebb, leggyorsabb és legkulturáltabb határátkelőjévé teszik egy hatalmas beruházással, amelyet közösen fognak végrehajtani.
Orbán Viktor azt is kiemelte: Magyarország is a béke oldalán van, ez a közös álláspont is erősíti a szerb–magyar barátságot. A magyar kormányfő arra is kitért: megállapították, hogy a soros magyar EU-elnökség ideje alatt Magyarország érdemi segítséget tudott nyújtani Szerbiának az európai integráció gyorsítása érdekében. Hangsúlyozta:
Európának meg kell értenie, hogy nem Szerbiának van szüksége az Európai Unióra, hanem az EU-nak Szerbiára.
Kifejtette: Európának növekedési dinamikai problémái vannak, és új lendületet, új dinamikát, új energiát csak új tagoktól remélhet. Értékelése szerint Szerbia a legjobb jelölt erre, ezért Magyarország mindent meg fog tenni a jövőben is, hogy Szerbia minél hamarabb uniós tag lehessen.
Orbán Viktor úgy értékelt: új realitás jött létre az amerikai elnökválasztással, és azzal, hogy Európában megjelent a patrióták szuverenista képviselőcsoportja és politikai tömörülése. Hozzátette: erre az új realitásra a szerbek és a magyarok a kétoldalú együttműködés elmélyítésével válaszolnak.
Ennek része, hogy a biztonság fölértékelődik, ezért Magyarországnak és Szerbiának a biztonság területén is jobban együtt kell működnie, ha Európa a magas energiaáraktól szenved, akkor az energia területén is jobb együttműködésre van szükség, és ha attól kell tartani, hogy Európában blokkosodás következik be, és Európa protekcionizmussal válaszol az új helyzetre, akkor még inkább össze kell kapcsolódnunk egymással.
Orbán Viktor köszönetet mondott a szerb elnöknek, hangsúlyozva, hogy Aleksandar Vucic a magas szintű szerb-magyar kapcsolatok motorja volt az elmúlt évtizedben, mindent megtett annak érdekében, hogy a két ország kapcsolatai a történelemben soha nem látott kedvező formát ölthessenek.
Hangsúlyozta azt is: a magyar és a szerb két ambiciózus nemzet, amelynek semmi kedve beletörődni abba a sorsba, amit a XX. század adott neki, és szeretne sikeres, nagy és gazdag ország lenni.
A magyar–szerb stratégiai együttműködési tanács ülését második alkalommal tartották meg. A megbeszélés után a két állam képviselői hét megállapodást írtak alá, többek között a polgári ügyekben nyújtandó jogsegélyről, a kulturális együttműködésről, a két ország innovációs tárcáinak egyetértési szándéknyilatkozatáról, a Magyarország által nyújtott EU-integrációs szakértői terv megújításáról, valamint a külügyi tárcák közötti politikai együttműködésről.
Orbán Viktor és Aleksandar Vucic közös politikai nyilatkozatot írt alá a stratégiai együttműködési tanács üléséről. A szerb államfő a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a magyar–szerb kapcsolatok politikai és gazdasági szempontból, de az emberek közti kapcsolatok szempontjából is sokkal mélyebbek lettek az utóbbi években.
Költségvetés 2025: jelentős befektetéseket terveznek a szerbek, és ekkora gazdasági növekedésre számítanak
Szerbia az idén októberben először bekerült a befektetésre ajánlottak kategóriájába, így a jövő évi költségvetési javaslatát is ennek fényében alakította ki: a tervek szerint az államháztartási bevételek 2346 milliárd dinárt, a kiadások pedig 2660 milliárd dinárt tesznek majd ki déli szomszédunknál, amely 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.