A szerbek már tudni vélik, hogyan alakul a kőolaj ára – és ez milyen hatással lesz az inflációra

Jorgovanka Tabakovic, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója szerdán bejelentette, hogy éves szinten 4,5 százalékos volt Szerbiában az infláció októberben. Ez valamivel magasabb a jegybank várakozásánál. Az okok között a mezőgazdasági termékek árának magasabb szintjét említette, ami az aszályos nyári időszakra vezethető vissza. 

A jegybank az inflációt a 3 százalék, plusz-mínusz 1,5 százalékos sávban tervezi. A pénzromlás üteme valójában már elérte a sáv felső határát, ami szerintük a sikeres monetáris politika következménye. Az NBS várakozásai szerint ezt a jövő év végéig sikerül a sáv közepére, a 3 százalékos szintre csökkenteni. Jorgovanka Tabakovic úgy véli, 

Olyannyira, hogy éves szinten idén 3,8 százalékos GDP-növekedést várnak. Kiemelte: bár ennél jobbra számítottak előzetesen, de az aszály miatt a mezőgazdaságban nem valósulhattak meg a tervek, és az energiaszektor teljesítménye sem az elképzelések szerint alakult. Ugyanakkor szerinte az ország gazdasága ellenállónak mutatkozott a külső negatív hatásokkal szemben. Összesítésben 18 százalékkal nőtt a gazdasági teljesítmény a járvány előtt jegyzett szinthez mérten. Az inflációt is sikerült megfékezni. A Standard & Poor’s hírügynökség felminősítése is igazolja a jó eredményeket. Szerbia ezzel „felkerült a befektetők térképeire”, ami a jegybank és kormány stratégiai céljai között is szerepelt – fejtette ki. 

Az elkövetkező években 4-5 százalékos bővülés a cél. A növekedés hajtóerejét a jegybank kormányzója 

• a bővülő belső keresletben, 
• a bérek növekedésében, 
• a foglalkoztatottság bővülésében, valamint 
• a nagyberuházásokban látja.

Ezek értéke a következő két évben elérhetik a GDP 25 százalékát is. 

Az év első kilenc hónapjában 3,6 milliárd eurós külföldi befektetés valósult meg, október végéig ennek becsült értéke elérte a 3,9 milliárdos szintet. Az ország devizatartalékai pedig a tizedik hónap végén 28,3 milliárd eurót tettek ki.