Német cégekbe ül be a Kínai Kommunista Párt, panaszolja a Handelsblatt

Még mindig csak szokják a Kínába települt német cégek a világ második legnagyobb gazdaságának hibrid kapitalista-kommunista modelljét, de szükségesnek látják elviselni, és hogy ez miként alakul, a kereskedelmi háborúk várhatón beköszöntő időszakában fontos kérdéssé léphet elő. A tekintélyes német gazdasági lap, a Handelsblatt arra hívja fel a figyelmet, hogy Peking kommunista urai megtalálták a módot rá, hogyan ültessék be embereiket a náluk működő külföldi cégek vezetésébe. 

Maguk a vállalatok egyelőre nem panaszkodnak, és később derülhet ki, a kínai (és jelenleg még inkább az orosz) függésekre kihegyezett német sajtó túlbuzgóságáról van-e szó, vagy robbanékony problémáról. A Handelsblatt mindenesetre vázolja , mi történhet egy a nyáron életbe lépett kínai jogszabály nyomán, ami a lap szerint máris befolyásolja a német autóipari vállalatok viselkedését, akik az Európai Unió és Kína közt az ősszel felforrósodott autóvámvita közben 

Az új jogszabály első ránézésre nem tűnik ártalmasnak – taglalja a lap –, arra vonatkozik, hogy a Kínában működő vállalatok igazgatótanácsába tagot delegálhassanak a munkavállalók. Második ránézésre azonban arra juthatunk: ez egy olyan nehezen átlátható módszer, amelynek révén a kormányzó Kínai Kommunista Párt (KKP) saját kádereit ültetheti a külföldi cégek vezetésébe is, akik ott információkat szereznek és döntésekben vesznek részt.

A nemzetközi jogászcég, a Harris Sliwoski a jogszabályt elemezve közzé is tette azt a véleményét, hogy a gyakorlatban ez azt jelenti: „Nyilván azt várhatjuk, hogy a KKP tagjait választják az igazgatóságba »demokratikus választáson«… És ha nem egy KKP-tagot választanak is meg közvetlenül, a kijelölt alkalmazotti képviselő bizonnyal részletes jelentéseket ad egy vagy több KKP-kádernek a cégen belül vagy kívül (vagy mindkettő).”

A KKP befolyásának növelése a vállalatoknál trendszerű

Nis Grünberg, a Merics kutatóintézet elemzője szerint nem egyszeri lépésről, hanem trendről van szó, miközben a 2013 óta regnáló elnök – a KKP első számú vezetője – kialakítja saját modelljét.

és ez a magánszektorra is igaz – idézi a lap.

Ő volt az is, aki a korábbi években kötelezővé tette, hogy ahol legalább három párttagot alkalmaznak, hozzanak létre pártalapszervezetet is. Mostanra valószínűleg minden Kínában működő német vállalatnál van is már.

Német cégek: van, aki aggodalmát jelzi, van, aki nem

Kezdetben, a pártalapszervezeti kötelezettség 2017-es bevezetésekor, az európaiak még érzékelhetően tiltakoztak. Német cégek azzal is fenyegettek, hogy kivonulnak az országból – írja a lap. (Hozzáfűzhetjük: aztán nem tették.)

A Sanghaji Külkereskedelmi Kamara elnöke, Maximilian Butek a Handelsblattnak azt mondta: nem tud róla, hogy az új jogszabály bárhol is problémát okozott volna, bár szorosan figyelemmel követik a fejleményeket ez ügyben. 

A pekingi Európai Kereskedelmi Kamara elnöke, Jens Eskelund ugyanakkor arról beszélt, hogy a jogszabály felesleges bonyodalmak elé állítja a vállalatvezetéseket, ráadásul az alkalmazására nem adtak ki világos szabályokat. Hozzáteszi: egyelőre kevesen panaszkodnak konkrétan. 

Az, hogy a káderek kinevezését egyelőre nem erőltetik, talán annak tudható be, hogy a gazdaság felpörgetésére áhítozó kínai vezetés a Handelsblatt szavával udvarol a külföldi befektetőknek. De megfigyelhetők annak a jelei is, hogy növelni igyekszik a befolyását. 

Az év elején – írja a lap – a Német Kereskedelmi Kamara felmérésében a cégek 22 százaléka állította, hogy nem kívánja növelni befektetéseit Kínában, illetve elhagyni készül az országot a vállalati döntésekre gyakorolt politikai befolyás miatt. Ez sok vagy kevés, ki-ki eldöntheti, lesz-e több, azt meg eldönti az idő.