késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vasárnap választanak a horvátok
A magyar rendszerrel ellentétben Horvátországban a köztársasági elnököt is közvetlenül a nép választja. Az államfő jogkörei azonban ennek ellenére szinte semmiben sem térnek el a magyarétól, feladatai többnyire protokolláris jellegűek. A köztársaságielnök-választás politikai szempontból mégis óriási jelentőségű, hiszen a választások után nincs lehetőség politikai alkuk és koalíciós megállapodások útján hatalomra kerülni. A képlet ilyenkor egyszerű, az lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ezért a mostani elnökválasztás az országot különböző partnerekkel több mint 8 éve irányító kormánypártnak a legnagyobb kihívás.
Fotó: Shutterstock
A konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) ugyanis bár a legerősebb párt az országban, az egyesült ellenzékkel nehezen tudja felvenni a harcot. Erre a jelenségre építette öt évvel ezelőtti kampányát a jelenleg is regnáló elnök, Zoran Milanovic is. Az akkor még a Szociáldemokrata Párt (SDP) színeiben megválasztott politikus azóta kilépett a pártból és valóságos ideológia fordulatot hajtott vége. Ez jellemzi mostani kampányát is, mely leginkább arra épül, hogy miként mondjon ellent a kormánynak. Ez az elmúlt években is sok heves vitát szült és a szakértők egyetértenek abban, hogy
a mostani kampány sem a jelöltek megmérettetéséről szól, hanem a kormány és a hivatalban lévő köztársasági elnök közti konfliktusról.
Brüsszeli mainstream VS No Migration és No War
A horvát társadalmat rendkívüli mértékben megosztja a kormány megrendíthetetlen Brüsszel-párti politikája. Andrej Plenkovic kormányfő ugyanis a kezdetektől fogva elkötelezett támogatója Ukrajnának és sokak szerint az illegális migráció megállítása ellen sem tesz megfelelő lépéseket.
Ez a politika nehéz helyzetbe hozta a pártja jelöltjét, Dragan Primoracot, akinek köztiszteletben álló kutató-orvosként nem kifejezett erőssége a politikai sárdobálás. A jelenlegi elnök ugyanis meglovagolja a közhangulatot és rendszeresen kritizálja a kormány migrációkezelését és többször is kiált a béke mellett. Utóbbi kapcsán nemrég konkrét lépéseket is tett, ugyanis az alkotmány szerint a köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka és ezen jogkörével élve megakadályozta, hogy horvát tisztek vegyenek részt az ukrán katonák kiképzésében.
A közvélemény-kutatások alapján ezek a lépések bejöttek Milanovicnak. A Europe Elects kutatóintézet decembere elejei felmérése szerint ugyanis
a jelenleg is hatalmon lévő elnök várhatóan már az első körben megszerezheti a voksok 40 százalékát.
Ezzel szemben Primorac csak 29 százalékon áll. A többi jelölt pedig nem érné el a második körhöz szükséges 15 százalékos eredményét. A második körben viszont szorosabb lehet a küzdelem, ott ugyanis eldőlhet, hogy kit támogatnak majd azok a választók, akik az első körben nem rájuk adták le a szavazatukat. Magyar szempontból Milanovic újrázása lenne a kedvezőbb, az általa képviselt politika ugyanis hasonlít a magyar kormányéhoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.