Bóka: a magyar EU-elnökség eredményei történelmi jelentőségűek
Az Európai Unió versenyképességének erősítése központi szerepet kapott az elnökség alatt. Ennek eredményeként született meg a budapesti nyilatkozat, amely az Európai Unió állam- és kormányfőinek egyhangú döntése alapján politikai elkötelezettséget vállal a versenyképesség javítására – hangzott el Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kovács Zoltán közös tájékoztatóján.
„Ez egy olyan kérdés, amely minden európai szakpolitikát érint, legyen szó a gazdaságpolitikáról, a kereskedelempolitikáról vagy a mezőgazdasági és kohéziós politikáról” – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
A Magyar Nemzet cikke szerint a nyilatkozat konkrét célkitűzéseket is megfogalmazott: például az adminisztratív terhek csökkentését, valamint az energiaárak megfizethetőségének biztosítását. Az Európai Bizottság azonban késlekedett a versenyképességi iránytű bemutatásával, amely elengedhetetlen lenne a célok végrehajtásához.
Elhangzott az is, hogy
a magyar elnökség alatt fontos döntés született Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságáról is, amely 2025. január 1-jén lépett hatályba.
„Ez több mint tíz év várakozás után valósulhatott meg, és nemcsak európai, hanem magyar nemzetpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű” – emelte ki Bóka.
A Nyugat-Balkán európai integrációja szintén jókora lendületet kapott. A magyar elnökség három kormányközi konferenciát szervezett, amely példátlan az elmúlt években. Albániával és Montenegróval hatalmas előrehaladást értek el, míg Szerbia esetében megjelent az út a harmadik klaszter megnyitása felé.
„A bővítés objektív, hiteles és érdemalapú folyamatként kell hogy működjön. A magyar elnökség újraindította a már-már befagyott csatlakozási tárgyalásokat, és fontos, hogy ezek a folyamatok a jövőben is folytatódjanak” – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A magyar elnökség sikere továbbá, hogy a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatban az összes tagállam mezőgazdasági minisztere egyhangú nyilatkozatot fogadott el. Ez precedensértékű, hiszen korábban soha nem született ilyen konszenzusos állásfoglalás ebben a kérdésben. Emellett a magyar elnökség stratégiai iránymutatásokat fogalmazott meg a bel- és igazságügyi együttműködés terén, valamint sikerrel elfogadtatta az EU 2025-ös költségvetését is.
Kovács Zoltán külön kitért az elnökség logisztikai és pénzügyi sikereire. „Összesen 173 hivatalos eseményt szerveztünk Magyarországon, emellett több mint 60 kapcsolódó rendezvényt is lebonyolítottunk. Ez óriási terhelést jelentett a magyar közigazgatásnak, de kollégáink kiválóan helytálltak” – mondta az államtitkár.
Az is elhangzott, hogy a magyar EU-elnökség eredményei történelmi jelentőségűek, különösen a schengeni bővítés, a Nyugat-Balkán integrációja és a versenyképességi nyilatkozat elfogadása terén. Az elnökség sikere bebizonyította, hogy Magyarország képes aktív és meghatározó szerepet vállalni az uniós döntéshozatalban, ugyanakkor számos kihívás vár még megoldásra, amelyeket a következő elnökségeknek kell kezelniük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.