Bóka: a magyar EU-elnökség eredményei történelmi jelentőségűek
Az Európai Unió versenyképességének erősítése központi szerepet kapott az elnökség alatt. Ennek eredményeként született meg a budapesti nyilatkozat, amely az Európai Unió állam- és kormányfőinek egyhangú döntése alapján politikai elkötelezettséget vállal a versenyképesség javítására – hangzott el Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kovács Zoltán közös tájékoztatóján.
„Ez egy olyan kérdés, amely minden európai szakpolitikát érint, legyen szó a gazdaságpolitikáról, a kereskedelempolitikáról vagy a mezőgazdasági és kohéziós politikáról” – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
A Magyar Nemzet cikke szerint a nyilatkozat konkrét célkitűzéseket is megfogalmazott: például az adminisztratív terhek csökkentését, valamint az energiaárak megfizethetőségének biztosítását. Az Európai Bizottság azonban késlekedett a versenyképességi iránytű bemutatásával, amely elengedhetetlen lenne a célok végrehajtásához.
Elhangzott az is, hogy
a magyar elnökség alatt fontos döntés született Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságáról is, amely 2025. január 1-jén lépett hatályba.
„Ez több mint tíz év várakozás után valósulhatott meg, és nemcsak európai, hanem magyar nemzetpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű” – emelte ki Bóka.
A Nyugat-Balkán európai integrációja szintén jókora lendületet kapott. A magyar elnökség három kormányközi konferenciát szervezett, amely példátlan az elmúlt években. Albániával és Montenegróval hatalmas előrehaladást értek el, míg Szerbia esetében megjelent az út a harmadik klaszter megnyitása felé.
„A bővítés objektív, hiteles és érdemalapú folyamatként kell hogy működjön. A magyar elnökség újraindította a már-már befagyott csatlakozási tárgyalásokat, és fontos, hogy ezek a folyamatok a jövőben is folytatódjanak” – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A magyar elnökség sikere továbbá, hogy a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatban az összes tagállam mezőgazdasági minisztere egyhangú nyilatkozatot fogadott el. Ez precedensértékű, hiszen korábban soha nem született ilyen konszenzusos állásfoglalás ebben a kérdésben. Emellett a magyar elnökség stratégiai iránymutatásokat fogalmazott meg a bel- és igazságügyi együttműködés terén, valamint sikerrel elfogadtatta az EU 2025-ös költségvetését is.
Kovács Zoltán külön kitért az elnökség logisztikai és pénzügyi sikereire. „Összesen 173 hivatalos eseményt szerveztünk Magyarországon, emellett több mint 60 kapcsolódó rendezvényt is lebonyolítottunk. Ez óriási terhelést jelentett a magyar közigazgatásnak, de kollégáink kiválóan helytálltak” – mondta az államtitkár.
Az is elhangzott, hogy a magyar EU-elnökség eredményei történelmi jelentőségűek, különösen a schengeni bővítés, a Nyugat-Balkán integrációja és a versenyképességi nyilatkozat elfogadása terén. Az elnökség sikere bebizonyította, hogy Magyarország képes aktív és meghatározó szerepet vállalni az uniós döntéshozatalban, ugyanakkor számos kihívás vár még megoldásra, amelyeket a következő elnökségeknek kell kezelniük.
