Donald Trump, a Fehér Ház új gazdája egyik első elnöki rendeletével három hónapra felfüggesztett minden külföldi segélyt – noha a lépésnek nincs nagy gazdasági jelentősége. A szóban forgó összeg az amerikai szövetségi költségvetésnek mindössze egy százalékát teszi ki – jelképes ereje viszont nagy. A segélyek felfüggesztése Ukrajna esetében is hatályos.
Trump külügyminisztere, Marco Rubio megerősítette, hogy „agresszornak” tartja Oroszországot, de kiemelte, hogy az ukrán háború lezárása kompromisszumkészséget követel mindkét oldaltól. Rubio meghatározta a segélyek újraindításának feltételeit is.
Három szempont alapján döntenek:
Mondhatjuk persze, hogy ezek politikai általánosságok, viszont tény, hogy Ukrajna esetében különösen nehéz lesz őket megválaszolni – konkrétabb kérdésekre lenne szükség. Például arra, hogy Kijev miként használta fel az amerikai segélymilliárdokat. A kérdés borítékolhatóan nem tetszik majd az európai, de főleg az ukrán elitnek. Az SzBU, az ukrán titkosszolgálat vizsgálati cellái, Ukrajna börtönei tele vannak magas rangú katonatisztekkel, akik mindent elloptak, megdézsmáltak, ami a kezük ügyébe került. A katonák javadalmazását, a fegyverbeszerzéseket. Szemtanúk szerint
Kijev utcáin sohasem járt annyi luxusterepjáró, mint mostanában.
Tavaly 25 ezer új autót regisztráltak Kijevben. A városban olyan luxusautók jelentek meg amelyeket még Nyugat-Európában sem nagyon látni:
S ami a legfurcsább, az ukrán médiatörvények nem tiltják az autórendszámok feltüntetését. Azaz bárki, aki rászán egy kis időt és pénzt, az újságokban megjelent fotók alapján kiderítheti, kik is a tulajdonosok, fizetnek-e adót, egyáltalán honnan van ilyesmire pénzük a háborúban elszegényedő lakosság, a nélkülöző tömegek orra előtt. Ugyanakkor a luxusautók tulajdonosainak – egyelőre – nem kell félniük, eddig nem sok lakossági bejelentés érkezett.
Zelenszkij ukrán elnök meg is sértődött. No nem azon, hogy ki, hogy lopta el az amerikai segélyeket, hanem azon, hogy nem hívták meg Trump elnöki beiktatásra. A Dzerkalo Tizsden befolyásos kijevi médium jelzése szerint az ukrán elnök tart tőle, hogy a feje fölött fognak tárgyalni az amerikaiak az oroszokkal. Zelenszkij így taktikai megfontolásokból kijátszaná az „európai kártyát”, ám Brüsszel, az EU súlya a kérdés rendezésében a Trump-kormányzat hivatalba lépésével lényegesen csökkent. A másik feltételezett Zelenszkij-fogás: a kijevi kormányhű médiát utasítani, hogy olyan korábbi anyagokat is közöljenek, amelyek szerint az ukrán elnök még mindig kézben tartja a globális események irányítását.
Így 2025. január 21-én reggel egy január 5-én kelt tudósítás adta meg a hangot, amely szerint Zelenszkíj koordinálná az amerikai–oroszországi tárgyalásokat – amiről egyébként szó sincs.
Ugyanakkor Ukrajna az immáron hároméves háború során összesen 6 milliárd dollárt kapott Joe Biden leköszönt elnöktől, ebből 2,5 milliárd dollárt kapott az elmúlt év végén. Kijev anyagi eszközökkel, fegyverekkel, tüzérségi és légvédelmi eszközökkel talán sohasem volt olyan jól eleresztve, mint most. Ám a háború lendületét, a lassú, de állandó oroszországi előretörést a délkeleti fronton nem tudta-tudja megtörni. A nagy kérdés az, hogy a Trump-adminisztráció hogy viszonyul ehhez a kérdéshez. Lehet, hogy először felteszik a kérdést: hol a többi pénz?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.