Szombat délután három órakor tartja következő évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő arról is beszámolt, hogy a frakcióülést követő kép napban írja meg a beszédét, azonban arról nem osztott meg információkat, hogy pontosan miről beszél majd.
Orbán Viktor idén tartja meg a 26. évértékelő beszédét. A pénteki reggeli Kossuth rádióban adott interjújában a kérdező visszautalt arra a kormányfői kijelentésre, hogy a Trump-adminisztráció hatalomra kerülése után a magyar kormány most már „hátszélben” politizál és ez azt jelenti, hogy „nagyban és bátran kell gondolkozni”.
A riporter megkérdezte Orbán Viktort, hogy ez mit jelent majd a gazdaságban, illetve a politikában a tavaszi időszakra nézve.
„Ezt leginkább holnap szeretném elmondani.
Van a magyar politikának egy rituáléja, (...) jövő hétfőn kezdődik a parlament és az előtt néhány nappal szokott a miniszterelnök beszélni az előző év értékeléséről és az idei tervekről. Valóban nagyban kell gondolkodni és vannak nagy terveink a már ismertetett 21 pontos gazdaság akcióterven túl is. Ezekről holnap szívesen beszélek majd” – fogalmazott.
A miniszterelnök korábban a frakcióülés előtt is úgy fogalmazott, hogy „az a szél, ami eddig szembefújt, most hátulról fúj”. Sőt, azt is mondta, hogy az elmúlt 15 évben – tehát az első Trump-adminisztráció idején is – szembeszélben kellett a magyar gazdaságot rendbe tenni, a béreket megnövelni, az embereknek munkát adni, megvédeni és bevezetni a nyugdíjrendszerhez a 13. havi nyugdíjat. „Mindenben ellenünkre volt a nemzetközi közeg” – mondta.
Orbán Viktor megfogalmazása szerint egy radikálisan új helyzet alakult ki, így el is tudták indítani a munkáshitelt, megemelték a minimálbért, és elindult egy 21 pontos gazdasági akcióterv, benne a kisvállalkozásokat támogató Demján Sándor-programmal.
De miután nagy változások vannak, és még nagyobb változások lesznek az előttünk álló időszakban, érdemes új programokat is megindítani. Nagyban és bátran kell gondolkodni – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor először január végén jelentette be jó hírként, hogy
az állampapírok után 2025-ben 1700 milliárd forintnyi kamatot fizet ki az állam.
A kamatkifizetések január 20-án megkezdődtek, és minden hónap végén folytatódnak. Az idei év első negyedévében csak az állampapírok után 954 milliárd forint került a magyar családokhoz.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég részletezte, hogy a prémium magyar állampapírok visszaváltási aránya 50 százalék alatt maradt, és mindezt a pénzt a lakosság visszaforgatta más típusú lakossági állampapírba, illetve a kamatok kétharmada is lakossági állampapírokba ment vissza.
A rádióinterjúban a kormányfő emlékeztetett, hogy februárban a lakossági állampapírok után, kamatok formájában 480 milliárd forintot fizet ki az állam. „Ezt nevezzük kamatesőnek. Ezzel az emberek valamit kezdenek: elköltik vagy megtakarításba forgatják, vagy szétosztják a családban” – mondta. Hozzátette, hogy márciusban még további 300 milliárd forintnyi kamatot fognak kifizetni, és ez összesen 800 ezer családhoz fog kerülni.
Az év elején szintén a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy van az amerikai elnökkel egy megállapodása, „fantasztikus, nagy ívű, arany korszak következik az amerikai–magyar kapcsolatokban”.
Ez a mindennapokban, a zsebekben és a családok költségvetésében is érezhető lesz
– jelentette ki. A kormány tagjai nem először beszéltek arról, hogy anyagi haszonnal járhat a magyaroknak Donald Trump megválasztása.
A magyar kormány ki fogja játszani a Trump-kártyát – mondta Nagy Márton még tavaly a bizottsági meghallgatásán, egy napon azzal, hogy a novemberben megválasztott Trump fogadta Orbán Viktort a floridai Mar-a-Lagóban lévő birtokán.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemző korábban arra hívta fel a figyelmet Donald Trump elnökségével kapcsolatban, hogy több befektetőnek a viselkedése annak megfelelően változhat meg, hogy az új amerikai adminisztrációnak mennyire lesz pozitív a Magyarországról alkotott kép.
A Biden-adminisztráció alatt például a kettős adóztatásról szóló egyezmény felmondása ártott a magyar gazdaság versenyképességét. A kettős adóztatási egyezmény helyreállítása pedig azért lenne fontos, mert csökkentheti a magyar vállalatok adóterheit az Egyesült Államokban, ezáltal ösztönözné a kétoldalú kereskedelmet és befektetéseket. Erről nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már egyeztetett Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel.
Szijjártó közölte, hogy
az új pénzügyminiszter befogadta a magyar kérést, hogy minél előbb induljanak a tárgyalások ebben a tekintetben.
Látni kell, hogy az új amerikai elnöki adminisztráció csupán néhány hete lépett hivatalba, és úgy látom, hogy itt adó és gazdaság terén, pénzügyek terén is számos komoly feladatuk van – fogalmazott. Tavaly decemberben Orbán Viktor tárgyalást folytatott
A megbeszélés egyik kulcspontja a 4iG csoport HUSAT1 műholdprogramjának bemutatása volt, amely Közép-Kelet-Európában az első magánkezdeményezésben és finanszírozásban megvalósuló, távközlési és földmegfigyelési műholdas képességek fejlesztésére irányuló program. A SpaceX felbocsátási szolgáltatásai, valamint további kereskedelmi és technológiai partnerségi lehetőségek is szóba kerültek.
Később Washingtonban folytatták, ami Floridában elkezdődött. Februárban Jászai Gellért Tim Hugheszal, a SpaceX globális üzleti és kormányzati ügyekért felelős alelnökével találkozott, illetve szándéknyilatkozatot írt alá a 4iG a houstoni székhelyű Axiom Space vállalattal a közös űripari együttműködési lehetőségekről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.