Bóka: Ukrajna uniós csatlakozása a magyarokat károsítaná – minden brüsszeli tervet le kell állítani
A csütörtökön kezdődő uniós csúcs Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatát Magyarország nem tudja támogatni, mert az ukrán csatlakozási folyamat felgyorsítására hív fel, ami ellentétes a magyar kormányzati állásponttal – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden.
Az EU-tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően nyilatkozva Bóka János hangsúlyozta:
a tanácsülésnek az uniós csúcstalálkozó Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatát Magyarország azért sem tudja támogatni, mert számos stratégiai ponton ellentétes a magyar állásponttal és a magyar nemzeti érdekekkel.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban „nehéz látni”, hogy az ukrán gazdaság jelenlegi állapotában bármilyen módon erősíteni tudná Európa versenyképességét – hívta fel a figyelmet. Szerinte Ukrajna uniós csatlakozása, újjáépítése, az ukrán állam működtetése, hadsereg finanszírozása, „beláthatatlan költségekkel” terhelné meg az európai uniós és a tagállami költségvetéseket.
A versenyképességi kihívásokat illetően Bóka János közölte: Magyarország üdvözli, hogy az Európai Tanács ülésének erős versenyképességi fókusza lesz. „Különös fontosságot tulajdonítunk az európai autógyártás jövőjének, ami nélkül versenyképes európai iparról nem lehet beszélni” – fogalmazott.
Bóka: az ukrán csatlakozásnál fontosabb ügyek is vannak
A miniszter különösen fontosnak nevezte továbbá a magas energiaárak mérséklését, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország azt szeretné látni, hogy felülvizsgálják azokat a szabályozásokat, amelyek az Európai Unió részéről hozzájárulnak a magasabb energiaárakhoz,
- köztük a szankciós rendszer;
- a kötelező gáztározási időszakok;
- illetve a szén-dioxid-kvóta kibocsátási rendszer.
A csúcs napirendjén szereplő 2025-ös jogalkotási programmal, illetve a 2025–2029 közötti időszak jogalkotási prioritásainak az áttekintésével kapcsolatban Bóka János kijelentette: a magyar kormány ezeket a dokumentumokat nem tudja támogatni. Elsősorban azért, mert az úgynevezett jogállamisági feltételesség további kiterjesztésére és megerősítésére tesz javaslatot, amit Magyarország politikai és ideológiai nyomásgyakorlási eszköznek tekint – fejtette ki.
A dokumentum jelenlegi formájában továbbá nem tükrözi a magyar prioritásokat, egyebek mellett azért, mert a migráció tekintetében nem az innovatív megoldásokra, hanem a migrációs paktum végrehajtására helyezi a hangsúlyt. Ez nekünk elfogadhatatlan
– húzta alá a miniszter.
Hozzátette: az európai civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságáról is fontos lenne szót ejteni, ugyanakkor – mint kiemelte – ez sem látható a dokumentumban. A miniszter továbbá nagyon fontosnak nevezte azt, hogy a jogállamisági és integritáskérdések az európai uniós intézményekkel kapcsolatban is előtérbe kerüljenek. „Az Európai Parlament legújabb botránya erre különös éllel világított rá” – hívta fel a figyelmet nyilatkozatában az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Közös segélykiáltás: hazánk is szenved az ukrán terménydömpingtől – ez lehet a túlélés záloga
A termények tömeges behozatala nagy pofon a helyi mezőgazdaságnak. Négy ország most közösen javasolja az EU-nak az ukrán vámkontingensek visszaállítását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.