Óraátállítás: már csak egy hét, jövő vasárnap egy órát veszítünk az éjszakából

Az idei tavaszi óraátállítás március 30-án, vasárnap hajnalban történik. Ekkor az órákat 2 óráról 3 órára kell előreállítani, ezzel áttérünk a nyári időszámításra. A szakemberek szerint három hétbe is beletelik, amíg az ember szervezete megszokja az óraátállítás miatti változást, ráadásul ilyenkor megemelkedik a közlekedési balesetek, valamint az akut szív- és érrendszeri esetek száma is – derül ki az Infostart összeállításából.

Az Európai Unió már 2021-ben megszüntette volna a váltást. Az Európai Bizottság 2018-as konzultációján a 4,6 millió válaszadó 80 százaléka azt mondta, hogy töröljék el az óraátállítást. Az Európai Parlament 2019-ben eldöntötte, hogy a nyári időszámítást választó országokban 2021 márciusában, a téli mellett voksoló tagállamokban pedig 2021 októberében lesz az utolsó óraátállítás. Az egyeztetések azonban elhúzódtak, majd 2022 februárjában kitört az orosz–ukrán háború, ezért lekerült a téma a napirendről.

Óraátállítási viták az Európai Unióban

A Világgazdaság a héten írta meg, hogy visszavonta az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát az Európai Bizottság, miután a tagállamok éveken keresztül nem tudtak dűlőre jutni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Mivel így már asztalon sincs a téma, úgy tűnik, a jövőben is velünk marad az óraátállítás intézménye.

Így idén március utolsó vasárnapján ismét át kell állítani az órákat, amikor megkezdődik a nyári időszámítás. Az óraátállítás gyakorlata megelőzi az Európai Unió létrejöttét, először az első világháború alatt vezették be, hogy energiát spóroljanak, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza számos országba. Az unió a nyári időszámításról az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat a közös piac zökkenőmentes működése érdekében. Korábban Gulyás Gergely arról beszélt, hogy Magyarország a nyári időszámítás megtartását támogatná.

Az unió egyébként három időzónán keresztül húzódik, Írország és Portugália a nyugat-európai időzónát használja, a közösség zöme, köztük Magyarország és másik 16 tagállam, a közép-európai, míg Bulgária, Ciprus, a balti országok és Románia a kelet-európai időzónában van.

Ki vezette be először a nyári időszámítást?

Elsőként a németek vezették be a nyári időszámítást, 1916-tól (április 30. és október 1. között). A britek követték, 1916-ban (május 21. és október 16. között) is bevezették a nyári időszámítást. További országok, amelyek bevezették a nyári időszámítást: Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország, Törökország és Tasmania.

1918. március 19-én az Egyesült Államokban is bevezették a nyári időszámítást, de csak 1919-ig használták. A gazdálkodók ellenállása miatt a nyári időszámítást elhagyták. A legnagyobb zűrzavar az Egyesült Államokban keletkezett, ahol minden államnak megvolt a saját szabálya a nyári időszámítás bevezetésére, ez a helyzet 1966-ig megmaradt.

Jelenleg 70 országban alkalmazzák a nyári időszámítást, nem használják az Egyenlítő- és a Baktérítő-környéki országokban. Két nagy ország, Japán és Kína nem alkalmaz nyári időszámítást.

Az EU először 1980-ban egységesítette a nyári időszámítást, hogy egységes megközelítést biztosítson az egységes piacon.