Videón, ahogy orosz siklóbomba csapódik Herszonba
Az orosz hadsereg reggel siklóbombákkal támadta Herszont. A város katonai parancsnoka, Roman Mrochko a helyszínére érkezett és felvett egy videót, amelyben a csapás következményeiről beszélt, amikor újabb támadás érte települést. Mrochko a földre zuhant majd folytatta a videózást.
Egy másik, a bombázást bemutató felvételen látható, hogy újabb robbanások keletkeztek a légicsapás után a célba vett épületben. Az orosz haderő nagy hatékonysággal használja a szárnyas bombát, ami kis, összecsukható szárnyakkal rendelkezik és a leválás után 50-120 kilométert siklik a levegőben, amíg eléri célpontját.
Egy részük a szovjet időkből maradt bombák módosításán alapul: a fél tonna robbanóanyagot szállító bombák szárnyakat és navigációs rendszereket kaptak, ami nagyobb pontosságot tesz lehetővé a hagyományos fegyverekhez képest. Moszkva a régiek mellett új eszközöket is kifejlesztett, amelyek még precízebbek.
A siklóbombák előnye, hogy gyártásuk egyszerűbb és olcsóbb, mint a cirkálórakétáké. Egyes modellek akár 120 kilométeres hatótávolsággal is rendelkezhetnek, és 10 méteres pontossággal képesek célba találni. A leggyakoribb típusok 50-80 kilométeres hatótávolságúak, de már ez is elegendő ahhoz, hogy az orosz vadászgépek biztonságos távolságra legyenek a fronttól.
Az alacsonyan repülő és kis mérete miatt radarral nehezen észlelhető siklóbombák sok fejtörést okoznak az ukrán légvédelemnek, ráadásul a hidegháborúban felhalmozott készletek és a hadiipar felpörgetése miatt Oroszország aligha fog kifogyni belőlük.
Orosz–ukrán háború: három év vér és rombolás, ami átszabta Európát
Három évvel a harcok kirobbanása után amerikai vezénylettel megkezdődtek a tárgyalások a békekötésről. Az orosz–ukrán háború mérlegét a béke beköszönte előtt nem lehet megvonni, de annyi bizonyos, hogy hatalmas rombolást okozott, hatalmas károkkal emberéletben és anyagiakban.
