Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának terve példátlan lenne – állítja Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő szerint az Európai Unió jelenlegi törekvései egyértelműen politikai indíttatásúak, és figyelmen kívül hagyják a csatlakozás szigorú jogi és gazdasági feltételrendszerét – írta a Magyar Nemzet.
Szijjártó Péter külügyminiszter a közép-európai csúcstalálkozón rámutatott: az Európai Bizottság politikai alapon sietteti Ukrajna integrációját. Ez azonban nemcsak szokatlan, hanem ellentétes is az eddig követett csatlakozási gyakorlattal. Szilágyi hangsúlyozta, hogy
a tagjelölti folyamat mindig fejezetenként, konkrét teljesítmények alapján zajlik – Ukrajna esetében ez még messze nem valósult meg.
Bár hivatalosan egyedül Magyarország kritizálja nyíltan a gyorsítást, Szilágyi szerint sok más tagállam is osztja az aggodalmakat – csak éppen nem vállalják a konfrontációt.
Az ukrán gabonaimport például már korábban súlyos belső piaci zavarokat okozott Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában, ami szerinte előre jelezte, hogy az EU mezőgazdasági rendszere nincs felkészülve egy ilyen integrációra.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy nemcsak gazdasági, hanem jogi akadályai is vannak a gyorsított csatlakozásnak. Számos ország parlamenti jóváhagyása is szükséges lenne, ami jelenleg elképzelhetetlennek tűnik. A politikai nyomásgyakorlás mögött Szilágyi szerint ideológiai és hadiipari érdekek is meghúzódnak.
A kisebbségi jogok kérdése különösen érzékeny. Magyarország szerint az ukrán félnek vissza kellene állítania a kárpátaljai magyarság korábbi jogait, például az anyanyelvi oktatást, a nyelvhasználatot vagy a politikai képviseletet.
Szijjártó pozitívumként említette a Nagypalád–Nagyhódos határátkelő újranyitását és a Beregszász–Budapest vasútvonal beindításának tervét, de hangsúlyozta: ezek csak akkor érnek valamit, ha közben a kisebbségi jogok is visszatérnek a korábbi szintre.
A teljes értékű csatlakozáshoz Ukrajnának még hosszú utat kell bejárnia – szögezte le Szilágyi Mátyás. Ez pedig nemcsak politikai akarat kérdése, átfogó reformok, a korrupció visszaszorítása és a jogállami normák teljesítése nélkül nem fog menni.
Orbán Balázs elárulta, mennyibe kerülne az ukrán csatlakozás: az egész kontinens belerokkanna az újjáépítésbe
A szakértő szerint a kérdés nemcsak gazdasági, hanem stratégiai súlyú döntéssé vált Magyarország jövője szempontjából. Orbán Balázs szerint az ukrán csatlakozás ára akár 2500 milliárd euró is lehet, ami az EU éves költségvetésének tizenkétszerese.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.