Hivatalos amerikai látogatásra kapott meghívást Karol Nawrocki, az új lengyel elnök szeptember 3-án érkezik a Fehér Házba. A találkozóra alig két héttel azután kerül sor, hogy augusztus 15-én Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Alaszkában személyesen ül le megvitatni az ukrajnai háború ügyét. A lengyel miniszterelnök Donald Tusknak, Ursula von der Leyen szövetségesének erre nem futotta.
Mi lesz a Trump–Putyin-találkozó eredménye, egyelőre nem tudni, mindenesetre a tárgyalás bejelentése egyfelől reményt kelt, hogy véget érhet az Európa gazdaságát és politikáját bénító háború, másfelől félelmet, hogy Ukrajna a háború 2022. februári kitörése óta hangoztatott kijevi és nyugati fogadkozások ellenére területeket veszít.
Még kevésbé tudni, hogy miután Trump és Putyin felállnak az asztaltól, ki kivel fog majd tárgyalni személyesen vagy másképp és pontosan miről. Az bizonyos: a telefonvonalak a világ vezetői között izzanak, különösen Európában, az elmúlt egy hétben, az amerikai–orosz csúcs részleteinek augusztus 8-i, pénteki bejelentése előtt és óta, és egy darabig ez még így lesz.
Az is bizonyos: Karol Nawrocki, aki a baloldali lengyel kormány megrökönyödésére megnyerte a tavaszzáró lengyel elnökválasztást, Washingtonba megy, és szeptember 3-án alkalma lesz személyesen megvitatni országa és Európa jövőjét az amerikai elnökkel – a talán sorsdöntő alaszkai csúcsot követően. Ezekben a hetekben egyelőre Donald Trumpnak nincsen más tervezett hazai vagy külföldi csúcsszintű találkozója azonkívül, hogy két hét múlva a dél-koreai elnököt fogadja.
A Trump–Nawrocki-találkozóra szóló amerikai meghívást augusztus 6-án, Nawrocki elnöki beiktatásának napján jelentették be. Ez ugyanazon a napon történt, hogy Steven Charles Witkoff közel-keleti és oroszországi különmegbízott Moszkvába látogatott, amit a Trump–Putyin-csúcs bejelentése követett.
Természetesen ilyen időbeli egybeesések néha történnek, ennek a meghívásnak azonban bizonyosan többszörös üzenete van.
Amikor sor került a meghívásra, Washingtonban már biztosan tudták, hogy a nagy jelentőségűnek beharangozott Witkoff-látogatás során „valami történhet”.
Másrészt soha nem volt titok, hogy a Trump elnök sürgette, de vontatottan indult békeegyeztetések egyik politikailag legfűtöttebb kérdése: ki foglalhat helyet a tárgyalóasztaloknál, illetve ki fejtheti ki a véleményét. Az Európai Unió vezetői politikai jövőjüket tették Ukrajna ügyére, a kontinens Oroszország ellen fegyverkezik, és még a 2028-tól érvényes európai uniós hétéves költségvetés beterjesztésében is többször szerepel a kelet-európai ország neve, mint a versenyképesség szó.
Trump maga régen hangoztatja, hogy személyesen rá van szükség Putyin meggyőzéséhez a háború befejezésére, és a találkozó most meg is történik – a jelenlegi állás szerint kétoldalúan, ami elkeseredett reakciókat váltott ki az európai vezetőkből. Egy virtuális, nem személyes megbeszélésre sor is kerül Trump és több európai vezető – köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – között szerdán.
Az Európai Unió vezetői közös állásfoglalást adtak ki Trump és Putyin augusztusi csúcstalálkozóra. Az állásfoglalásba Magyarország nem egyezett bele, Trump és Putyin találkozója pedig vészesen közelít. Orbán Viktor azonnal reagált az állásfoglalás közzététele után.
Az Ukrajna védelmére felesküdött európai „tettre készek koalíciója” tagja a Donald Tusk miniszterelnök dirigálta Lengyelország is. (A „kihagyottak koalíciója” – fogalmazott az alaszkai tárgyalások bejelentése és az európai reakciók után a Magyar Nemzet.)
Tusk – aki a Trumppal szemben magát a múltban nem épp baráti nyilatkozatokra ragadtató, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök mögött álló politikai tábor tagja – úgy nyilatkozott az AP jelentése szerint, hogy „nyilvánvalónak kell lennie Lengyelország és európai partnereink, és remélem a NATO egésze számára is, hogy állami határok nem változtathatóak meg erőszakkal. Bármely területcseréről vagy békefeltételről Ukrajna részvételével kell megegyezni.”
Nos, az Ovális Irodába nem ő kapott meghívást, hanem a lengyel politikai jobboldalhoz sorolt Nawrocki. Aki nyilvánvalóan ugyanúgy izgatottan figyeli majd a pénteki amerikai–orosz csúcsot, mint mindenki más, de bármi lesz is a kimenetele, a továbbiakról minden bizonnyal könnyebben szót ért majd Trumppal, mint az egyébként is politikai problémák sora szorongatta lengyel miniszterelnök.
Különös egybeesés az is, hogy egy lengyel portálon keresztül szivárgott ki a múlt héten – amit nem erősítettek meg azóta sem –, hogy az amerikaiak békejavaslata tartalmazza többek közt az oroszok által megszállt ukrajnai területek de facto elismerését a státusz kérdésének 49 vagy 99 évre történő elhalasztásával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.