MI-vezérelt fegyverek: az ENSZ sürgeti a szabályozást, miközben a technológia előretör

A világ országai hétfőn ismét az ENSZ égisze alatt gyűltek össze, hogy újraindítsák az erőfeszítéseket az autonóm, mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt fegyverek szabályozására. A haditechnológia fejlődése ugyanis olyan tempóban halad, hogy szakértők szerint vészesen fogy az idő arra, hogy nemzetközi fékeket építsünk be e gyilkos rendszerek alkalmazásába – írta a Reuters.

Az ukrajnai és a gázai konfliktusban már most is kulcsszerepet játszanak az MI-vezérelt, részben vagy teljesen autonóm fegyverek. A növekvő globális védelmi kiadások pedig tovább ösztönzik ezeknek a technológiáknak a fejlesztését és bevetését. Eközben azonban a nemzetközi szabályozás szinte teljesen hiányzik: bár 2014 óta rendszeresen tárgyalnak a hagyományos fegyverekről szóló egyezmény (CCW) keretében a teljesen autonóm rendszerek betiltásáról, kézzelfogható eredmény alig született.

António Guterres ENSZ-főtitkár 2026-ra tűzte ki a határidőt a világ országainak, hogy világos szabályokat fogadjanak el az MI-fegyverek használatára vonatkozóan. A jogvédő szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az országok közti konszenzus messze van.

– figyelmeztetett Alexander Kmentt, az osztrák külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzési vezetője.

A mostani, New York-i ENSZ-közgyűlési találkozó az első, amely kifejezetten az autonóm fegyverekre fókuszál. Bár jogilag nem kötelező érvényű, a diplomáciai cél, hogy nyomást gyakoroljanak azokra a katonai nagyhatalmakra – mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína vagy India –, amelyek eddig ellenezték a globális szabályozást, attól tartva, hogy az csökkentené haditechnikai előnyüket.

A tárgyalások a CCW által nem lefedett, de kulcsfontosságú kérdéseket is érintik: ilyen az etikai és emberi jogi dimenzió, valamint a nem állami szereplők által történő alkalmazás.

„Szükség van egy kötelező erejű szerződésre. A technológia fejlődése túlságosan gyors – hangsúlyozta Patrick Wilcken, az Amnesty International katonai és biztonsági kutatója. – Felfoghatatlan, hogy komolyan felmerülhet: gépekre bízzuk az élet-halál döntéseket.”

Mesterséges intelligenciával vezérelt fegyverkezési verseny

A tavalyi ENSZ-határozatot, amely sürgette az autonóm fegyverek jelentette veszélyek kezelését, 164 ország támogatta. Ennek ellenére a kulcsszereplők továbbra is vonakodnak a jogi kötelezettségektől. Az amerikai védelmi minisztérium például úgy nyilatkozott, hogy szerintük a meglévő nemzetközi jogszabályok elegendőek, sőt az MI-fegyverek bizonyos esetekben még kisebb kockázatot is jelenthetnek a civilekre nézve, mint a hagyományos eszközök.

Mindeközben a szabályozás hiánya miatt az autonóm rendszerek gyorsan terjednek. A Future of Life Institute adatai szerint mintegy kétszáz ilyen rendszert vetettek már be a Közel-Keleten, Afrikában és Ukrajnában. Az orosz hadsereg például több ezer Veter típusú öngyilkos drónt vetett be, amelyek képesek önállóan célokat felismerni és megsemmisíteni. Ukrajna is használ félautonóm drónokat, de nem kommentálta ezek alkalmazását.

Izrael a Gázában alkalmazott célazonosító MI-rendszerekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a nemzetközi joggal összhangban jár el, és támogatja a multilaterális egyeztetéseket.

Egy múlt havi jelentésük arra figyelmeztetett: ha nem történik előrelépés, ezek a fegyverek súlyos emberi jogi fenyegetést jelenthetnek, és újabb fegyverkezési versenyt indíthatnak el.

Laura Nolan, a Stop Killer Robots kampánycsoport tagja arra figyelmeztetett, hogy alig van biztosíték arra, hogy a védelmi ipar felelősen fejleszti ezeket a rendszereket. „Általában nem bízunk az iparágak önszabályozásában. A haditechnikai és technológiai cégek sem érdemelnek több bizalmat” – mondta.