Az orosz–ukrán háború kezdetétől 2025 májusig legalább 106 745 orosz katona hunyt el – állítja a BBC és a Mediazona orosz lap. A két portál a temetők, a katonai emlékművek, a gyászjelentések, a helyi média beszámolói és a regionális hatóságok nyilatkozatai alapján azonosította a több mint 106 ezer elesett orosz katonát.
A valódi szám magasabb lehet, mivel az újságírók kizárólag a nyilvánoson elérhető és ellenőrizhető információkból dolgoztak. Ráadásul a heves harcok miatt a holttestek hazaszállítása és eltemetése heteket, hónapokat is késhet. Mindezeket figyelembe véve a szakértők úgy becsülik, hogy az orosz hadsereg 164-223 ezer embert vesztett összesen.
Ez az adat nem tartalmazza a sérülteket. Az oknyomozók 278 pilóta, 3415 légideszantos és 1400 haditengerészt azonosítottak a halottak között, továbbá a különleges erők 601 fegyverese is az elesettek között van. Ha évek szerint nézzük, akkor a két lap
A szakértők szerint a háború első két évében nagy veszteségekkel járó heves csaták és az ütközetek közötti nyugalmasabb ciklusok követték egymást. Azonban tavaly egyenletesen magas volt az áldozatok száma, mivel az orosz hadsereg számos kelet-ukrajnai települést foglalt el, a kisebb települések mellett nagyobb városok (Avgyijivka, Vuhledárt, Kurahove) is orosz kézre kerültek.
Ráadásul több mint hét hónapja zajlik a háború előtt több mint 30 ezres Toreck ostroma, jelenleg a város nagy részét az orosz hadsereg ellenőrzi, miközben az ukrán hadsereg tavaly augusztus elején indított meglepetésszerű támadást Kurszk ellen. Oroszország hónapokon át tartó harcok után idén visszafoglalta Kurszkot.
A háborúk során megszokott jelenség, hogy a hadviselő felek igyekeznek a saját veszteségüket alábecsülni, míg az ellenfelét túlértékelni. Az ukrán védelmi misztérium 2025 januárjában még az állította, hogy több mint 430 ezer orosz katona halt meg a harcokban. Ellenben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februárban azt mondta, hogy összesen 350 ezer orosz katona esett el a harcokban.
Zelenszkij azt is kijelentette, hogy 45 ezer ukrán katona halt meg és 380 ezer sebesült meg a harctéren, de a szakértők szerint a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek, az ukrán veszteségek kapcsán 50-150 ezres becslésekkel találkozni. Az mindenesetre kijelenthető, hogy a második világháború utáni Európában az orosz-ukrán háború számít a kontinens legvéresebb fegyveres konfliktusának.
Orosz–ukrán háború: három év vér és rombolás, ami átszabta Európát
Három évvel a harcok kirobbanása után amerikai vezénylettel megkezdődtek a tárgyalások a békekötésről. Az orosz–ukrán háború mérlegét a béke beköszönte előtt nem lehet megvonni, de annyi bizonyos, hogy hatalmas rombolást okozott hatalmas károkkal emberéletben és anyagiakban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.