A legnagyobb kérdés: hová tűnt az iráni urán?

Donald Trump amerikai elnök bejelentése a tűzszünetről Izrael és Irán között talán mérsékelheti a kölcsönös oda-vissza rakétázást, ám a háború legnagyobb rejtélye továbbra is megoldatlan: Teherán közel bombaminőségű uránkészletének holléte. Röviden: hová tűnt az iráni urán?

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már a konfliktus ötödik napján elismerte, hogy ellenőrei elvesztették a nyomát Irán 409 kilogramm magas dúsítású uránjának – ez elegendő tíz nukleáris robbanófejhez, ha Ali Hamenei legfelsőbb vezető a fegyverkezés mellett döntene.

Teheránnak volt ideje elrejteni az iráni uránhengereket

Az amerikai szabályozó hatóságok becslése szerint a készlet 16 hengerben tárolható, amelyek egyenként 91,4 centiméter magasak – körülbelül akkora méretűek, mint egy nagyobb búvár-oxigénpalack. Egy-egy henger körülbelül 25 kilogramm súlyú, vagyis akár gyalogosan vagy egy kisebb jármű hátsó részében is könnyedén elszállítható egy titkos helyre.

Még ha Izrael és az Egyesült Államok valóban meg is semmisítették Irán urándúsító infrastruktúráját a belátható jövőre nézve – amire eddig egyáltalán nincs egyértelmű bizonyíték –, akkor is fennáll a veszélye, hogy a már közel fegyverminőségűre dúsított uránt határozatlan időre elrejthetik.

Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója továbbra is optimista abban, hogy egy tartós tűzszünet utat nyithat az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások újraindításához, valamint az ellenőrök visszatéréséhez. 

– idézi a Bloomberg Grossi az ENSZ atomenergia-ügynökségének hétfői rendkívüli ülésén mondott beszédét.

Irán nukleáris fűtőanyagának ismeretlen helye rávilágít arra, milyen

– miután öt fordulónyi amerikai–iráni tárgyalás sem vezetett megállapodáshoz. A támadások előtt az IAEA ellenőrei pontosan nyomon követték Irán bejelentett uránkészletét, naponta több helyszínt is ellenőrizve, hogy meggyőződjenek arról: az anyagot nem használják fel fegyverkezési célokra.

A június 13-i izraeli csapások azonban arra késztették Iránt, hogy az uránt egy be nem jelentett létesítménybe szállítsa át – még mielőtt az Egyesült Államok a múlt hétvégén fejlettebb bombázási technológiával csatlakozott volna az akcióhoz. Bár Grossi követelte, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság tájékoztassa az ellenőröket az új helyszínről, semmi sem garantálja, hogy valóban beengedik őket – akár életbe lép a tűzszünet, akár nem.

Teherán felfüggeszti az együttműködést az atomenergia-ügynökséggel

Az iráni parlament Nemzetbiztonsági és Külpolitikai Bizottsága a héten jóváhagyta egy olyan törvényjavaslat alapelveit, amely kötelezné a kormányt az együttműködés felfüggesztésére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA). Ez azt jelentené, hogy minden kapcsolatot megszakítanának az atomenergia-felügyelettel 

– számolt be róla a Mizan, Irán hivatalos hírügynöksége.

• Az iráni vezetők azzal vádolták az IAEA-t, hogy nem állt ki megfelelően Irán jogai mellett az atomsorompó-szerződés (NPT) keretében – ez az alapvető nemzetközi megállapodás fél évszázada jött létre az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében. 
• A szerződés lehetőséget biztosít az aláíró államok, például Irán számára, hogy hozzáférjenek nukleáris technológiákhoz, amennyiben nem törekednek atomfegyver előállítására. 
• Mivel sok ilyen technológia kettős felhasználású – azaz civil és katonai célokra egyaránt alkalmazható –, 
• a szerződés felhatalmazza az IAEA-t arra, hogy ellenőrizze: a nukleáris anyagokat békés célokra használják-e fel. 

Teherán IAEA-képviselője, Reza Najafi hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az Izrael és az Egyesült Államok által hozott döntés – miszerint inkább lebombázták Irán nukleáris létesítményeit, ahelyett hogy diplomáciai megoldásról tárgyaltak volna – „jóvátehetetlen csapást mért” a megállapodás integritására. 

– mondta Najafi az újságíróknak.

Az ellenőrzés eszközeit is megsemmisíthették az amerikai bombák

Még ha a katonai akció következtében Irán és az ügynökségi ellenőrök közötti jogi és politikai viszony nem is romlott volna meg – márpedig így történt –, a nukleáris létesítmények elleni támadások akkor is jelentősen megnehezítették az ellenőrzést. A Fordo, Iszfahán és Natanz helyszínei – amelyeket az elmúlt 12 nap során folyamatos izraeli és amerikai bombázások értek – helyi vegyi és sugárszennyezéssel sújtottak, ami valószínűleg használhatatlanná tette a kulcsfontosságú ellenőrző eszközöket.