Most mindenki a békére figyel, de van egy égető kérdés: tényleg lebombázta Amerika Irán nukleáris létesítményeit?

Donald Trump amerikai elnök a hét végén egy három és fél perces rendkívüli bejelentést tett a három iráni atomfegyver-atomenergia központ, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen végrehajtott június végi amerikai légitámadásról. Nem volt szó sem a végrehajtó erő összetételéről (hány gép, milyen típusúak voltak), sem az állítólagos, 13,6 tonna súlyú MOP bunkerromboló szuperbomba bevetéséről. 

A CBS News hírösszefoglalójában lekeverték az élő adásból a riportert, aki erről kezdett beszélni. Annyi ismert, hogy minden egyes B–2-es Spirit típusú stratégiai bombázógép két ilyen MOP szállítására és bevetésére képes. Szakértők szerint az USA stratégiai légi erejében mintegy húsz ilyen bombázó teljesít szolgálatot.

A csapás után az iráni külügyminiszter bejelentette, hogy minden opciót érvényben tartanak, hogy választ adjanak az amerikai támadásra. Korábban Trump is kilátásba helyezte, hogy ha folytatódik Teherán ellenállása, minden eddiginél pusztítóbb csapásokat mérhetnek Iránra. A helyzet diplomáciai enyhítésének irányába mutat, hogy az Irán elleni amerikai légitámadás időszakában Szentpéterváron az OPEC főtitkára, a kuvaiti Hajtam al-Gais találkozott Vlagyimir Putyinnal. Noha a Kreml honlapján megjelent információ szerint nem ejtettek szót az izraeli–iráni háborúról, az amerikai bombázásról,

Nem ismerjük az amerikai támadás részleteit

Még szinte semmit sem tudunk az Irán elleni nagyszabású amerikai légitámadásról. Úgyszólván az egyetlen hivatalos forrás Donald Trump elnök három és fél perces tévébejelentése, amely nem tartalmazott, nem is tartalmazhatott érdemi részleteket. Mondják, az Egyesült Államok bevetette a legnagyobb, a légierőnél rendszeresített, 13,6 tonnás MOP „bunkerromboló” bombáját a fordói föld (szikla) alatti, több ezer gázcentrifugát működtető létesítménye ellen. A The New York Times cikke szerint hat MOP-ot (GBU-57-est) dobtak le Fordóra. 

• Amerikai források szerint az objektum legalább harmincméternyi mészkősziklaréteg alá épült. 
• Hogy át tudja-e ezt ütni a MOP, arra vonatkozóan sincs hitelt érdemlő információ. 
• A bombát leíró műszaki szöveg 61 méter vastag talajról beszél, amelyet a bomba képes átütni. 
• Nincs megbízható nyílt ismeretük a nyugati hírszerzőknek arról, hogy Fordóban milyen mélyre építették a gázcentrifugákat működtető részlegeket. 
• Az iráni Tasnim hírügynökség szerint a fordói objektum csak „részleges” károkat szenvedett, mert korábban a dúsítotturán-készleteket elszállították az objektumból. 

Mit lehet tudni az amerikai támadásról?

Amit több-kevesebb bizonyossággal tudni lehet: 

• az 509. Stratégiai Bombázó Ezred állomáshelyéről, a Missouri állambeli Whiteman légitámaszpontról B–2 Spirit stratégiai bombázógépek szálltak fel. A csendes-óceáni Guam sziget katonai repülőtere volt a célállomás. 
• A Whiteman légitámaszpont hivatalos honlapjának hírrovatában erről nincs szó, 2025. május 29-i a legfrissebb bejegyzés. 
• Légi utántöltő gépek (a Boeing-gyártotta KC–135-ös család) mozgását jegyezték fel az erre szakosodott, a nyílt forrásokat (OSINT) figyelő amatőrök, és közöltek egy 2025. április 2-án készült műholdfotót a guami légitámaszpontról, ahol hat B–2-es gép várakozott a kifutópályához vezető szervizút, az úgynevezett kötény (apron) mentén. 

Az IEA nem észlelte a sugárzás növekedését Iránban

Olyan szervezetek, erők is felfigyeltek a hatalmas légitámadásra, és aggodalmukat fejezték ki, amelyeknek nem örültek sem Washingtonban, sem Jeruzsálemben, hiszen ronthatták a győzelmi hangulatot. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) annyit közölt, hogy a lebombázott három iráni atomlétesítmény közelében nem észlelték a sugárzás növekedését. Rafael Grossi, az IAEA vezérigazgatója szerint az iszfaháni atomlétesítmény, a három megtámadott objektum egyike a támadás után sem jelent sugárzási kockázatot. 

– szögezte le a támadás napján kiadott közleményében Grossi.