Ha teljesül Brüsszel azon célja, hogy Ukrajna mielőbb az Európai Unió részévé váljon, akkor az a Magyar Nemzet cikke szerint maga után vonná az energiainfrastruktúrák összekapcsolásának feladatát is. E kézenfekvő lépés hatalmas költségei súlyos kockázatokat rejt a magyar rezsicsökkentésre nézve is. A lap sorra vette, hogy az ukrán energiarendszer integrációja milyen terheket róhat a magyar adófizetőkre és a háztartásokra.
Mint írja, először is rendbe kellene hozni Ukrajna energiainfrastruktúráját, amely jelentős felújításra szorul, hiszen a háború előtt is leromlott állapotban volt. Az erőművek, gáz- és olajvezetékek, elektromos hálózatok helyreállításának becsült költségei folyamatosan emelkednek; a Világbank, az ENSZ, az Európai Bizottság és Ukrajna kormányának év eleji jelentése szerint csak az energia- és bányászati ágazat 68 milliárd dollárt (mintegy 25 ezer milliárd forintot) emészthet fel. Az óriási összeget előreláthatóan részben az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország is fedezné.
Ez egyértelműen komoly terhet róna a költségvetésre, és kérdésessé tenné, hogy elegendő forrás marad-e a rezsicsökkentés fenntartásához, az állami kiadások kényszerű növekedése nyomán.
Igaz, Ukrajna gázinfrastruktúrája összekapcsolódik az európai hálózatokkal, de a két fő ágon nincs nyugati irányú szállítás. A villamosenergia-hálózat szinkronizálása megtörtént 2022 márciusában, épp a háború kitörésének idején. Ez Magyarországot is érinti, mint kulcsfontosságú összeköttetést. Azonban ez még messze nem jelenti a teljes integrációt, aminek a java és a neheze csak ezután jönne.
Egy ilyen bizonytalan és sérülékeny rendszer európai hálózatba való integrálása komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelent – magyarázza a Magyar Nemzet. A hálózati ingadozások, esetleges áramkimaradások és az ellátás akadozása Magyarországon is érezhetővé válhat. Az instabilabb ellátás pedig magasabb üzemeltetési költségeket von maga után, ami közvetlenül veszélyezteti a rezsicsökkentés alapját, hiszen annak fenntartása csak stabil és kiszámítható energiaárak mellett lehetséges.
Az ukrán rendszer csatlakoztatása újfajta árnyomást is gyakorolhat az európai energiapiacra. Az ukrán energiaárak ingadozása, vagy a megnövekedett tranzitdíjak is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a beszerzési árak tartósan megemelkedjenek.
A rezsicsökkentés éppen az ilyen piaci kilengések kivédésére szolgál, de ha az alapárak folyamatosan nőnek, az államnak egyre nagyobb összeget kellene erre fordítania, vagy kénytelen lenne módosítani a rendszert.
Márpedig a stabil és megfizethető energiaellátás alapvető nemzeti érdek, vagyis nem kérdés, hogy a kormány ellenzi az olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetnék a családok anyagi biztonságát – vonja le a következtetést a lap.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.