késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Parajdi bányakatasztrófa: kiderült, ki a bűnös – pontosan tudták, hogy be fog következni, mégsem tettek semmit
Újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi sóbánya katasztrófájának ügyében a román legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő Facias alapítvány – közölte csütörtökön a civil szervezet.
Az alapítvány június elején tett bűnvádi feljelentést a parajdi sóbánya elárasztása kapcsán a román legfőbb ügyészségnél. Ebben
azt állítja, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) és a román vízügyi hatóság felelős a történtekért,
mivel évek óta tudtak a veszélyről, de nem tettek ellene semmit. Beadványukban a civilek a két állami vállalat érintett alkalmazottainak a felelősségre vonását kérik.
A Facias közleményében kifejti:
az újabb bizonyítékok alátámasztják, hogy a román állami hatóságoknak 2007 óta tudomásuk volt a veszélyről. „Ennek ellenére 18 éven keresztül semmit sem tettek azért, hogy megakadályozzák a katasztrófát, amely 2025 májusában bekövetkezett.”
A civilek szerint a vízszivárgások megakadályozása 1,9 millió euróba került volna, miközben a Salrom csak 2022-ben 4 millió eurót fizetett alkalmazottainak különböző jutalékokra. Arra is rámutatnak, hogy abban az évben a Salrom nettó profitja 22 millió euró volt, és ahelyett, hogy egy részét a sókészlet megőrzésére fordította volna, csaknem 30 millió eurót költött személyi kiadásokra. A civil szervezet szerint a Románia számára stratégiai jelentőségű parajdi sókészlet meghaladja az 500 millió tonnát, bruttó értékét 12 milliárd euróra becsülik.
A Facias szerint az ügyészek elé terjesztett hivatalos iratok és tanulmányok azt mutatják:
a parajdi bányakatasztrófa az állami hatóságok visszaéléseinek közvetlen következménye, mivel ezek megszegték törvényes kötelességüket, hogy megvédjék az emberi életeket, vagyont és nemzeti örökséget.
Rámutatnak: már egy 2007-ben publikált tanulmány felhívta a figyelmet, hogy a Korond-patak valós veszélyt jelent a bánya épségére, mivel oldja a sótömböket. Ennek ellenére a szakemberek által javasolt műszaki megoldásokat – a patak elterelése és egy megfigyelési állomás létrehozása – nem ültették át a gyakorlatba. És a sószorost magába foglaló természetvédelmi területet felügyelő civil szervezet sem tett konkrét lépéseket a védelmében – állítja a Facias.
Az alapítvány emlékeztet: a Salrom a 2024-es vízszivárgások után sem próbálta elhárítani a veszélyt, hanem gyorsan megnyitotta a bányát a látogatók előtt.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Ivóvíz helyett sós áradat – kiszolgáltatott helyzetben a parajdiak a bányakatasztrófa után
A parajdi sóbánya fölött épített csőrendszer nem tudta kezelni a Korond-patak esőzések miatt megnövekedett vízhozamát, ezért a Kis-Küküllő folyó vizének sótartalma jelentősen megemelkedett, súlyos vízellátási problémákat okozva Maros megyében. A katasztrófavédelem közölte: ivóvizet és az állatok itatására alkalmas vizet készülnek biztosítani a lakosságnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.