Északi Áramlat felrobbantása: máris itt a fordulat, mégse adják ki olyan könnyen az olaszok az ukrán merénylőt Németországnak – Szerhij Kuznyecov felszólította a bíróságot

Meghallgatást tartottak szerdán az Olaszországban az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában való közreműködéssel gyanúsított ukrán Szerhij K. németországi kiadatása ügyében, ám az olasz bíróság végül szeptember 9-ig elhalasztotta a döntést.

A 49 éves ukrán férfit európai elfogatóparancs alapján tartóztatták le a múlt hónapban az olasz hatóságok Riminiben és az olasz bíróság most azt vizsgálja, hogy milyen feltételek mellett tartanák őrizetben Németországban. A férfi ügyvédje, Nicola Canestrini a Reutersnek elmondta, hogy védence tagadja a vádakat, és felszólította az olasz igazságszolgáltatást, hogy ne áldozza fel jogait a kiadatás engedélyezésével.

Az Északi Áramlat felrobbantása szabotázsakció volt

Az Északi Áramlat felrobbantását mind Moszkva, mind a Nyugat szabotázsakcióként írja le, és az akcióért mindeddig senki nem vállalta hivatalosan a felelősséget. A nyomozás szálai azonban Ukrajna felé vezetnek, miután az oroszok által leállított vezeték újraindítása kapcsán Moszkva igyekezett fellazítani az ellene hozott nyugati szankciókat. Ukrajna tagadja, hogy része lett volna a vezeték elleni támadásban.

A német ügyészség augusztusi közleménye szerint azonban 

ezért Németországban robbantással, alkotmányellenes szabotázzsal és más tettekkel is vádolják. A német hatóságok szerint az ukrán férfi és társai Rostockból indultak el az akció kivitelezésére egy vitorláshajón, majd búvárok segítségével robbantottak fel az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték négy szálából hármat, ami után a vezeték újraindításának kérdése lekerült a napirendről. Szerhij K.-t augusztus 21-én az olasz csendőrök tartóztatták le Rimini közelében, ahol családjával nyaralt.

Minden szál Ukrajna felé vezet

Német nyomozók szerint Szerhij Kuznyecov egykori ukrán százados állt a gázvezeték elleni támadás mögött, aki egyébként az SZBU hírszerző szolgálatánál dolgozott. A tervnek még egy fedőneve is volt: az Északi Áramlat elleni támadást Diameter hadműveletnek keresztelték el. 

Amióta felmerült, hogy Ukrajnának köze van a robbantáshoz, azóta arról is beszéltek, hogy nem magánakcióról, hanem állami kezdeményezésről van szó. Ez már az említett bírósági dokumentumban is előkerült: a német nyomozók akkor megállapították, hogy az akció mögött Kijev áll, sőt egészen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökig vezették vissza a szálakat. A beszámoló szerint a terv Zelenszkij asztalára került, aki engedélyezte a hadműveletet, de végül a CIA visszavonta támogatását, ezért megpróbálta lefújni az akciót, de Zaluzsnij tábornok már nem állította le, mert a folyamatban lévő támadás résztvevőit már nem lehetett elérni anélkül, hogy lelepleznék őket.