Putyin évértékelő beszéde: ha az EU felhasználja a befagyasztott orosz vagyont, az „fényes nappali rablás”
Már zajlik Vlagyimir Putyin év végi nagy sajtótájékoztatója, melyben rendszerint több órán át válaszol újságírói és állampolgári kérdésekre. Az évértékelőn a belpolitikai témákon kívül szó esik a csütörtöki brüsszeli eseményekről: az EU-csúcson 90 milliárd eurós támogatást szavaztak meg Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra, miközben egyelőre ejtették a befagyasztott orosz vagyon felhasználását.

Vlagyimir Putyin megérkezett, és az összesítés szerint 2,7 millió kérdés érkezett be Oroszország-szerte, melyeket még összesítenek, kategorizálnak és szortíroznak.
Putyin még idén nagy győzelmekre számít a csatatéren
Nem meglepően az orosz elnök először az ukrajnai háborús helyzettel kapcsolatban szólalt meg. Elmondása szerint nem látják az ukrán féltől, hogy a békére törekednének. „Nem hajlandók békésen megoldani a háborús helyzetet” – mondta Putyin, majd hozzátette, hogy
Oroszország hajlandó békésen befejezni a háborút, ahogy ezt korábban is többször hangsúlyozták már.
Putyin elmondta, hogy változó tempóban tudnak haladni a front különböző pontjain, de összességében minden ponton visszaszorították az ukrán erőket. Elmondása szerint, az orosz erők már közel vannak ahhoz, hogy megközelítsék Ukrajna egyik legerősebb régióját, Szlavjanszkot. Putyin arról számolt be, hogy többször felszólították az ukrán erőket, hogy vonuljanak ki azokról a területekről, amelyeken előre akarnak nyomulni, hogy elkerüljék a vérontást, de ezt egyszer sem teljesítették – főként ez okozza a háború elhúzódását. Hetekkel korábban elfoglalták Kupjanszkot is, ami szintén egy stratégiai fontosságú városnak számít. Ebből is látszik, hogy az ukránoknak rosszul áll a szénájuk a csatamezőn.
Putyin még az év végére nagy győzelmeket jósolt, több jelentősebb területre szeretnének bevonulni még a következő hetekben.
Tehát nem beszélhetünk semmiféle fegyvernyugvásról vagy lassításról az év végén sem.
Putyint arról kérdezték, hogy lehet az, hogy Zelenszkij egy Kupjanszk melletti helyről jelentkezett be videón, miközben ott már orosz erők vannak. Az orosz elnök kifejtette, hogy nem tudja, hamis-e a videó, vagy nem, de azt elismeri, hogy „Zelenszkij egy művész, azok közül is a tehetséges fajta”, így nem elképzelhetetlen, hogy bár hasonlít a környezet, de nem ugyanaz. „Ha Kupjanszk az ő ellenőrzésük alatt van, akkor miért nem megy oda személyesen?” – tette fel a kérdést. Hozzátette, hogy ezek a videók is olyan eszközök, amelyek azt bizonyítják, hogy Ukrajna jelentős veszteséggel néz szembe, ezért próbálják máshogy meggyőzni őket az ukrán hadsereg előremeneteléről.
„Az európaiak kismalacok, és megpróbálják tönkretenni az orosz gazdaságot” – így áll az orosz gazdaság
Az orosz elnököt kérdezték a gazdaság alakulásáról is. Elmondta, hogy
- 2025-ben 1 százalékkal nőtt az orosz GDP,
- az elmúlt három évben összesen 9,7 százalékkal nőtt a GDP, miközben az EU-é 3,1 százalék volt.
Mindez annak köszönhető, hogy átgondolt gazdasági döntések születtek azért, hogy lejjebb szorítsák az inflációt.
Az év végére hat százalék alá szorítják az inflációt,
ami már az év elején egy kitűzött cél volt. Az orosz jegybank idei inflációs előrejelzése 6,5 és 7 százalék közé esik, miután tavaly 9,52 százalékos volt a pénzromlás üteme. A jegybank szerint 2026 elején átmeneti inflációs megugrás következhet be az általános forgalmi adó emelése miatt, amelyet a költségvetési hiány finanszírozására terveznek, és amely a fogyasztói árak növekedésében jelenhet meg.
Az ipari és termelési szektor is jelentős növekedésen ment keresztül, nem is beszélve az agrárágazatról. Amit fontosnak tart, hogy a munkaerő-termelékenység jövőre növekedjen, mert az nem érte el a várt szintet.
Az orosz elnök igyekezett pozitívan nyilatkozni a nyugati szankciók és az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai ellenére. Egy orosz újságíró kérdésére válaszolva, amely a szankciók és a nehéz gazdasági környezet következményeire hívta fel a figyelmet, Putyin elismerte, hogy
az intézkedések bizonyos „nehézségeket” okoztak Oroszországnak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ország így is képes volt ipari és feldolgozóipari projekteket megvalósítani.
Az orosz elnök emellett bizakodva beszélt a „tehetséges” orosz tudósok és fiatal szakemberek visszatéréséről, és azt mondta: szerinte egyre többen térnek haza külföldről az általa „jobb lehetőségeknek” nevezett körülmények miatt.
Putyin a befagyasztott orosz vagyonról: „Ez szimplán rablás”
A befagyasztott vagyon esetleges felhasználásáról kérdezve Putyin „rablásnak” nevezte a tervet, és kijelentette: Moszkva bírósági úton fogja megvédeni az érdekeit. „A lopás nem a megfelelő kifejezés. A lopás titokban történő vagyoneltulajdonítást jelent, itt viszont nyíltan próbálják ezt megtenni. Ez rablás fényes nappal. Miért nem hajtható végre ez a rablás? Azért, mert a rablók számára súlyos következményekkel járhatna” – nyilatkozta Putyin.
Azzal folytatta, hogy
ez nem pusztán presztízsveszteség lenne, hanem aláásná az euróövezetbe vetett bizalmat is, hiszen számos ország – nemcsak Oroszország, de elsősorban az olajtermelő államok – ott tartja arany- és devizatartalékait. Ha ez egyszer elkezdődik, különböző indokokra hivatkozva más esetekben is megismételhető.
Az EU-ban továbbra is nagyjából 210 milliárd euró (kb. 81 900 milliárd forint) értékű orosz szuverén eszköz van befagyasztva; ennek nagyon nagy része Belgiumban található, emiatt Brüsszel (és a belga kormány) különösen óvatos a jogi és pénzügyi kockázatokkal. A csütörtöki csúcson végül az a megoldás körvonalazódott, hogy az EU piaci forrásbevonással, az uniós költségvetés fedezeti szerepével adna 90 milliárd eurós, a beszámolók szerint kamatmentes hitelcsomagot Ukrajnának 2026–2027-re. Ezzel párhuzamosan
a befagyasztott orosz vagyon közvetlen megcsapolása egyelőre lekerült az asztalról
– részben azért, mert több szereplő túl bonyolultnak, túl kockázatosnak, illetve politikailag nehezen átvihetőnek tartotta az azonnali konstrukciót.
Az évértékelő sajtótájékoztatón Putyin arra figyelmeztetett, hogy kockázatokkal járhat a világ legnagyobb olajtermelőinek európai uniós tartalékelhelyezése. Putyin figyelmeztetése a legnagyobb tartalékot felhalmozó országoknak szólt, köztük Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek, valamint más OPEC-tagállamoknak.
Orbán Viktor miniszterelnök szinte rögtön az EU-csúcs után meg is szólalt: szerinte az orosz vagyon felhasználása „belerántott volna bennünket egy háborúba, ettől sikerült megóvni magunkat”. Elmondása szerint azt eleve elutasították, hogy Magyarország ezt ellenzi, és semmilyen felelősséget ezért nem vállal. Szerinte, ha ez a javaslat átment volna, akkor napokon belül, de három hónapon belül mindenképpen benne állnánk közvetlenül is egy háborúban.
Alapkamatot csökkentett az orosz jegybank
Az orosz elnököt az újságírói kérdések alatt tájékoztatták a jegybank döntéséről. Az orosz elnök azt mondta, hogy a központi bank független, és ő nem avatkozik be a döntéseibe. Hozzátette, hogy a jegybank felelősségteljesen és óvatosan jár el annak érdekében, hogy ne ugorjon meg az infláció.
Az orosz jegybank Putyin beszéde közben, az elemzői várakozásokkal összhangban 50 bázisponttal, 16 százalékra csökkentette az alapkamatot.
Putyin ismét úgy fogalmazott, hogy a gazdasági lassulás a jegybank tudatos lépéseinek eredménye, melyek az infláció letörését szolgálták. A központi bank közleménye szerint a jelenlegi árnövekedés alapmutatói novemberben csökkentek, ugyanakkor az inflációs várakozások az elmúlt hónapokban enyhén emelkedtek.
Putyin az amerikai szankciók ellenére is méltatta Trumpot
Putyin beszélt az augusztusban, Alaszkában tartott Trump–Putyin-csúcstalálkozóról, és azt mondta, hogy az amerikai elnök őszinte erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárása érdekében. Volodimir Zelenszkijnek január óta, Donald Trump hivatalba lépését követően, jelentősen változó fehér házi állásponttal kellett szembesülnie. Trump a háború mielőbbi lezárását helyezte előtérbe, az Egyesült Államokat közvetítőként pozicionálva a konfliktusban, miközben nem ítélte el egyértelműen Oroszországot az Ukrajna elleni invázió miatt.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a béketárgyalásokban teljes mértékben Ukrajnánál és a Nyugatnál van a labda, miközben
méltatta Donald Trump elnök „komoly” és „őszinte” erőfeszítéseit a háború lezárására.
Arra a kérdésre, hogy ha Kijev jelentős kompromisszumokra is hajlandó volt, és mégsem születik megállapodás, felelőssé tehető-e a következő évben eleső orosz és ukrán áldozatokért, az orosz elnök nemmel válaszolt. Úgy fogalmazott: „Nem tartjuk magunkat felelősnek az emberéletek elvesztéséért, mert nem mi indítottuk el ezt a háborút.”
Az orosz elnök felidézte az alaszkai, Anchorage-ben tartott Trump–Putyin-találkozót, melyen elmondása szerint összehangolták álláspontjaikat, és „szinte mindenben egyetértettek” az amerikai elnök javaslataival.
„Ezért teljesen megalapozatlan azt állítani, hogy bármit is elutasítunk. A moszkvai előkészítő egyeztetéseken javaslatokat tettek elénk, és bizonyos kompromisszumok elfogadását kérték. Amikor Anchorage-be érkeztem, azt mondtam, hogy ezek nem lesznek könnyű döntések számunkra, de beleegyezünk a felajánlott kompromisszumokba. Így az az állítás, hogy elutasítunk bármit is, teljesen alaptalan” – mondta. Hozzátette:
A kérdés teljes egészében a másik oldalon van, a labda teljes mértékben az úgynevezett nyugati ellenfeleink térfelén pattog.
„Elsősorban a kijevi vezetés, és ebben az esetben különösen az európai támogatóik oldalán. Mi készen állunk a tárgyalásokra és a konfliktus békés rendezésére.”
Ukrajna új EU-s támogatása; Ursula von der Leyen totális vereséget szenvedett
A 90 milliárd euró (kb. 35 100 milliárd forint) nagyságrendje önmagában is jelzés: Brüsszel a jelek szerint nemcsak túlélőcsomagban gondolkodik, hanem két évre előre próbál pénzügyi kiszámíthatóságot adni Kijevnek. A nemzetközi sajtóban ugyanakkor megjelentek olyan becslések is, hogy Ukrajna teljes finanszírozási igénye ennél nagyobb lehet 2026–2027-ben, vagyis az EU-s csomag mellé további források bevonása válhat szükségessé (más szövetségesektől, nemzetközi intézményektől).
Ursula von der Leyen egyetlen éjszaka alatt kettős vereséget szenvedett : sem a magyar gazdákkal, sem a belgákkal nem bírt. Az Európai Unió saját költségvetésének terhére vesz fel hitelt Ukrajna támogatására, miután Belgium kitartott, és nem engedett az akaratának. Ursula Von der Leyennek a Mercosur-megállapodás sem jött össze, az uniós csúcson bejelentette, hogy az aláírást elhalasztották. Ez valószínűsíthetően részben a brüsszeli gazdatüntetés következménye is.


