Putyin évértékelő beszéde: ha az EU felhasználja a befagyasztott orosz vagyont, az „egyenlő lesz a rablással”

Már zajlik Vlagyimir Putyin év végi nagy sajtótájékoztatója, melyben rendszerint több órán át válaszol újságírói és állampolgári kérdésekre. Az évértékelőn a belpolitikai témákon kívül nagy szó esik a csütörtöki brüsszeli eseményekről: az EU-csúcson 90 milliárd eurós támogatást szavaztak meg Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra, miközben egyelőre ejtették a befagyasztott orosz vagyon felhasználását.

Vlagyimir Putyin megérkezett, és az összesítés szerint 2,7 millió kérdés érkezett be Oroszország szerte, melyeket még összesítenek, kategorizálnak és szortíroznak.

Putyin még idén nagy győzelmekre számít a csatatéren

Nem meglepően az orosz elnök először az ukrajnai háborús helyzettel kapcsolatban szólalt meg. Elmondása szerint nem látják az ukrán féltől, hogy a békére törekednének. „Nem hajlandóak békésen megoldani a háborús helyzetet” – mondta Putyin, majd hozzátette, hogy

Putyin elmondta, hogy változó tempóban tudnak haladni a front különböző pontjain, de összességében minden ponton visszaszorították az ukrán erőket. Elmondása szerint, az orosz erők már közel vannak ahhoz, hogy megközelítsék Ukrajna egyik legerősebb régióját, Szlavjanszkot. Putyin arról számolt be, hogy többször felszólították az ukrán erőket, hogy vonuljanak ki azokról a területekről, melyeken előre akarnak nyomulni, hogy elkerüljék a vérontást, de ezt egyszer sem teljesítették – főként ez okozza a háború elhúzódását. Hetekkel korábban elfoglalták Kupjanszkot is, ami szintén egy stratéiai fontosságú városnak számít. Ebből is látszik, hogy az ukránoknak rosszul áll a szénájuk a csatamezőn.

Tehát nem beszélhetünk semmiféle fegyvernyugvásra vagy lassításra az év végén sem.

Putyint arról kérdezték, hogy lehet az, hogy Zelenszkij egy Kupjanszk melletti helyről jelentkezett be videón, miközben ott már orosz erők vannak. Az orosz elnök kifejtette, hogy nem tudja hamis-e a videó vagy nem, de azt elismeri, hogy „Zelenszkij egy művész, azok közül is a tehetséges fajta”, így nem elképzelhetetlen, hogy bár hasonlít a környezet, de nem ugyanaz. „Ha Kupjanszk az ő ellenőrzésük alatt van, akkor miért nem megy oda személyesen?” – tette fel a kérdést. Hozzátette, hogy ezek a videók is olyan eszközök, melyek azt bizonyítják, hogy Ukrajna jelentős veszteséggel néz szembe, ezért próbálják máshogy meggyőzni őket az ukrán hadsereg előremeneteléről.

„Az európaiak kismalacok, és megpróbálják tönkretenni az orosz gazdaságot” – így áll az orosz gazdaság

Az orosz elnököt kérdezték a gazdaság alakulásáról is. Elmondta, hogy 

• 2025-ben 1 százalékkal nőtt az orosz GDP, 
• az elmúlt három évben összesen 9,7 százalékkal nőtt a GDP, miközben az EU-é 3,1 százalék volt.

Mindez annak köszönhető, hogy átgondolt gazdasági döntések születtek azért, hogy lejjebb szorítsák az inflációt. 

ami már az év elején egy kitűzött cél volt. Az orosz jegybank idei inflációs előrejelzése 6,5 és 7 százalék közé esik, miután tavaly 9,52 százalékos volt a pénzromlás üteme. A jegybank szerint 2026 elején átmeneti inflációs megugrás következhet be az általános forgalmi adó emelése miatt, amelyet a költségvetési hiány finanszírozására terveznek, és amely a fogyasztói árak növekedésében jelenhet meg.

Az ipari és termelési szektor is jelentős növekedésen ment keresztül, nem is beszélve az agrárágazatról. Amit fontosnak tart, hogy a munkaerő-termelékenység jövőre növekedjen, mert az nem érte el a várt szintet.

Az orosz elnök igyekezett pozitívan nyilatkozni a nyugati szankciók és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai ellenére. Egy orosz újságíró kérdésére válaszolva, mely a szankciók és a nehéz gazdasági környezet következményeire hívta fel a figyelmet, Putyin elismerte, hogy 

Az orosz elnök emellett bizakodva beszélt a „tehetséges” orosz tudósok és fiatal szakemberek visszatéréséről, és azt mondta: szerinte egyre többen térnek haza külföldről az általa „jobb lehetőségeknek” nevezett körülmények miatt.

Putyin a befagyasztott orosz vagyonról: „ez szimplán rablás”

A befagyasztott vagyon esetleges felhasználásáról kérdezve Putyin „rablásnak” nevezte a tervet, és kijelentette: Moszkva bírósági úton fogja megvédeni az érdekeit. Az orosz elnök szerint az uniós elképzelés azért bukott meg, mert annak megvalósítása „súlyos következményekkel járt volna a rablók számára”. Putyin úgy fogalmazott, hogy 

Az EU-ban továbbra is nagyjából 210 milliárd euró (kb. 81 900 milliárd forint) értékű orosz szuverén eszköz van befagyasztva; ennek nagyon nagy része Belgiumban található, emiatt Brüsszel (és a belga kormány) különösen óvatos a jogi és pénzügyi kockázatokkal. A csütörtöki csúcson végül az a megoldás körvonalazódott, hogy az EU piaci forrásbevonással, az uniós költségvetés fedezeti szerepével adna 90 milliárd eurós, a beszámolók szerint kamatmentes hitelcsomagot Ukrajnának 2026–2027-re. Ezzel párhuzamosan 

– részben azért, mert több szereplő túl bonyolultnak, túl kockázatosnak, illetve politikailag nehezen átvihetőnek tartotta az azonnali konstrukciót.

Orbán Viktor miniszterelnök szinte rögtön a csúcs után meg is szólalt: szerinte az orosz vagyon felhasználása „belerántott volna bennünket egy háborúba, ettől sikerült megóvni magunkat”. Elmondása szerint azt eleve elutasították, hogy Magyarország ezt ellenzi és semmilyen felelősséget ezért nem vállal. Szerinte, ha ez a javaslat átment volna, akkor napokon belül, de három hónapon belül mindenképpen benne állnánk közvetlenül is egy háborúban.

Cikkünk folyamatosan frissül...