Hatalmas volt a káosz, hirtelen bezárt Budapest egyik legnagyobb plázája – a Világgazdaság legolvasottabb augusztusi magyar gazdasági cikkei
Alapjaiban borult fel azoknak a délelőttje, akik úgy gondolták, hogy aznap kényelmesen bevásárolnak, esetleg megebédelnek vagy kávéznak utána, illetve különböző lakossági szolgáltatásokat vesznek igénybe, mielőtt hazaindulnának. Helyette hatalmas káoszban volt részük.
Elképesztő káosz tört ki az egyik nagy hazai bevásárlóközpontban
Egy augusztusi, keddi délelőtt 11 óra környékén ugyanis szinte teljes egészében elment az áram a Corvin plázában. A boltok üresek voltak: biztonsági őrök, becsukott ajtók és a bejárathoz tett táblák tájékoztatták az arra járókat, hogy az üzletek ideiglenesen nem üzemelnek. Semmi sem működött a lifteken és a fotocellás ajtókon kívül. Mint a Világgazdaság akkor megtudta, ennek súlyos oka volt: egy áramszünet, ugyanis a pláza mellett folyó építkezésen elvágták azt a kábelt, amelyen a Corvin is kapja a villamos energiát. Az Elmű szakemberei akkor már órák óta dolgoztak a probléma elhárításán, de még mindig nem lehetett remélni, hogy aznap visszaáll a szolgáltatás.
Külön problémát okozott, hogy a boltok egy része bezárni sem tudott, mert a biztonsági rácsok leengedéséhez is áramra lett volna szükség. Utoljára 2023 novemberében volt hasonló áramszünet a Corvin plázában. Akkor egyik üzletet sem tudták kinyitni.
A Corvin pláza a budapesti kiskereskedelem meghatározó létesítménye. 2010. október 27-én nyílt meg a józsefvárosi Corvin sétányon. A négyszintes, bruttó 34,6 ezer négyzetméteres kiskereskedelmi alapterületű pláza építése 375 millió euróba került. Több mint száz bolt és üzlethelyiség működik benne.
Megszűnt az autópálya-matricák értékesítésének kényelmi díja
Egy augusztusi kormánydöntés szerint szeptembertől az online szolgáltatók már nem adhattak el autópálya-matricát kényelmi díjjal megtoldott áron. Az Energiaügyi Minisztérium úgy számolt, hogy ezzel éves szinten együtt kétmilliárd forintot spórolhatnak az autósok. Magyarországon évi ötmillió autópálya-matrica kel el online, a kényelmi díj átlagosan 400 forint. Egyes csatornákon addig is díjmentes volt a matricavásárlás, például a benzinkutakon, de a piac 60 százaléka az elektronikus csatornára jutott.
A kormány szerint a döntés a piac átrendeződéséhez, tisztításához is hozzájárul.
Egyes szolgáltatók akár 20 digitális szolgáltatást is nyújtanak egy alkalmazáson belül, tehát ha elesnek ettől a kényelmi díjtól, az nem olyan nagy baj, hiszen nekik a felhasználók száma a lényeg. Azok viszont kihullanak majd a piacról, akik kizárólag a matrica érdekében indították az applikációt, hogy egy-egy matricát ezer-kétezer forintos pluszáron adjanak el. A döntés megszületésekor 35 platformon lehetett e-matricát vásárolni mobiltelefonon.
Épülhet a vidéki M0-s autópálya
Kiadták a környezetvédelmi engedélyt Magyarország várva várt új autópályája számára, és rendezték a nyomvonalvitákat is. Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter az M8-as gyorsforgalmi út Dunaújváros és Kecskemét közötti szakaszának megépítését a magyar közlekedésfejlesztés egyik legfontosabb projektjének nevezte. Az M8-as ugyanis tehermentesítené Budapestet déli irányból. A nyomvonala az M0-séval párhuzamosan fut majd.
A beruházó a koncessziós társaság, amelynek akkorra már minden engedélyt átadtak. A tervek szerint az M8-as szakasz 2031-re készül el teljes egészében.
A Világgazdaság tavasszal számolt be arról, hogy az M8-as Kecskeméttől Sárbogárdig futna, majd onnan M200 néven folytatódna Komáromig, elérve az M1-es autópályát. Így végeredményben valóban megoldott az osztrák irányú kapcsolat, ha nem is végig a leendő M8-on. Az M8-as rövid szakaszai már a tavaszra elkészültek: például az M6-os autópálya dunaújvárosi M8 csomópontjához csatlakozó Dunaújváros és Dunavecse közötti szakasz a Pentele híddal.
Az M44-es és az M8-as egymásra épülő és szorosan összefüggő beruházás. Hiszen ha elkészül az M44-es romániai leágazása, az M8-as és az M200-as, akkor már Romániától Ausztriáig, Budapestet jócskán kikerülve, déli irányból is megszületne egy körgyűrű.
Barátság vezeték: az ukrán külügyminiszter adott egy ötletet Magyarországnak
Az augusztus 22-én orosz területen ukrán drónnal megrongált Barátság kőolajvezeték javítása azonnal megindult. Nem sokkal később jelezték, hogy napokon belül újraindulhat az orosz kőolaj szállítása Magyarország felé. Ám az is tény – mind a mapi napig –, hogy bármikor újabb támadás érheti az érintett infrastruktúrát. Akkor Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt javasolta a Barátság II. kőolajvezetéken importáló Magyarországnak, hogy diverzifikálja az olajellátást.
A támadásban érintett unyecsai olajközpontba fut be a szibériai olajmezőkről érkező vezetékek többsége. Unyecsából négy irányba haladnak tovább:
- Északnyugatra, Fehéroroszországon át az orosz Primorszk kikötő felé,
- északnyugatra, de délebbre, a Baltikumba
- és nyugatra, Európa felé.
E nyugat-európai vezeték Unyecsától több száz kilométerrel nyugatra, fehérorosz területen, Mozir városánál ágazik ketté a Barátság I. és Barátság II. vezetékre.
A Barátság I. Lengyelországon vezet keresztül Németország felé, a Barátság II. pedig Szlovákiába, onnan Magyarországra jut. Tehát valójában nem a Barátság II. sérült meg, hanem az azt tápláló, jóval távolabbi cső. A Világgazdaság piaci forrása szerint az unyecsai támadás célja szélesebb körű lehetett: az egész orosz olajexportban akartak zavart okozni.
Az Európai Unió 2022 óta tiltja az Oroszországból tengeren küldött olaj vásárlását azért, hogy csökkentse az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország bevételeit. Tagországainak betiltotta a Barátság I.-en történő importot is. Magyarország és Szlovákia azonban továbbra is vásárolhat a Barátság II.-n, mert nincs tengeri kikötője, így sokkal nehezebben diverzifikálhatja a beszerzését. E két ország nem rendelkezik a más országok olajkikötői felől érkező, megfelelő kapacitású importvezetékekkel sem.
Botrány a Sziget Fesztiválon
A szórakozni vágyók évről évre nagyobb összeget hagynak fesztiválkarszalagjaikon. Megkérdeztük a Sziget Fesztivált, hogy ez mennyire gyakori, és mit tudnak tenni a bulizók, ha nem akarják elveszteni a pénzüket. A szervezők szerint semmi sem akadályozza a vendégeket, hogy a fel nem használt pénzük visszakerüljön hozzájuk. Ennek ellenére minden évben súlyos tízmilliók ragadnak bent.
A Festipay rendszer lehetőséget ad arra, hogy készpénzt vigyünk a Szigetre, sőt arra is, hogy utólag visszaváltsuk – de csak egy meghatározott időszakban. Ha a fesztiválozó ezt elmulasztja, a csipkártyán maradt pénz végleg elvész. Viszont aki online tölti fel az egyenlegét, annak automatikusan visszautalják a maradványt.
Azonban a feltöltött egyenleg maradványértéke – különböző technikai okokból – csak a helyszínen váltható vissza, ezt a látogatónak személyesen kell igényelnie a feltöltőpontokon a fesztivál nyitvatartása alatt bármikor, egészen a kiköltözés idejéig, tehát a fesztivál utolsó hajnala utáni délig. Annak érdekében, hogy a Festipay kártyán ne maradhasson bent a fesztiválozók feltöltött pénze, már évek óta adott az online feltöltés lehetősége is.
