Az EU ricsajba fulladt, aztán csak megszólalt Venezueláról: értelmezze, aki tudja – egyetlen ország maradt ki
Kaja Kallas az Európai Unió arca, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő ismertette a reakciót a Venezuela elleni amerikai támadás ügyében, egy sor más országhoz képest hatalmas késéssel. A közös nyilatkozatból egy tagország kimaradt: Magyarország. A magyar kormányfő nemzetközi sajtótájékoztatóján külön reagált: sok sikert kívánt Venezuelának, és úgy vélte: az amerikaiak képesek lesznek arra, hogy az ottani olajat bevonják a kereskedelembe, így a kínálat nőhet, ami alacsonyabb olajárakat eredményezhet.

Az EU közös nyilatkozata, amelyből Magyarország kimaradt és hétfőn még nem elérhető a hivatalos honlapokon Kaja Kallas szerint „nyugalomra és önmérsékletre” szólított fel „minden szereplőt”.
Az EU emlékeztet arra, hogy minden körülmények között tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának elveit – áll Kallas vasárnap este kibocsátott nyilatkozatában. „Az EU nyugalomra és önmérsékletre szólít fel minden szereplőt az eszkaláció elkerülése érdekében, és egy békés válságrendezés biztosítása céljából.”
A venezuelai nép akaratának tiszteletben tartása marad az egyetlen előrevezető út ahhoz, hogy Venezuela helyreállítsa a demokráciát és megoldja a jelenlegi válságot
– tette hozzá a közlemény az Euronews beszámolója szerint.
Miközben a „nem nyugati” világ számos hatalma – mint Oroszország, Kína, Irán, Brazília, Mexikó – már szombaton elítélte az amerikai beavatkozást, az USA szövetségesei az EU-hoz hasonlóan óvatosan, erősebb megfogalmazásban semmitmondóan, várakozó álláspontról reagáltak, vagy nem is adtak ki hivatalos nyilatkozatot.
Venezuela megtámadása: az EU közös nyilatkozatot adott ki, de úgy egységes, hogy egyáltalán nem egységes
A nagy késéssel kiadott uniós nyilatkozatot a szokott kakofónia előzte meg.
Az Euronews összefoglalásában:
Pedro Sánchez miniszterelnök – akinek Spanyolországa rosszban van Washingtonnal, mert egyedüliként kimaradt a NATO-tagok által nyáron vállalt védelmikiadás-növelésből – a latin-amerikai országokkal együtt a leghangosabb bírálók közé tartozott, és a szombaton Madurót eltávolító támadást a nemzetközi jog megsértésének nevezte.
Friedrich Merz német kancellár óvatosabban fogalmazott, már szombaton. Szerinte az amerikai beavatkozás jogi megítélése „összetett és alapos mérlegelést igényel”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikai erőfeszítéseket egy demokratikus átmenetre kell összpontosítani.
Emmanuel Macron francia elnök nem kommentálta az amerikai műveletet magát, ugyanakkor konstatálta a venezuelai nép örömét Maduro és „diktatúrája” eltávolítása után.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök támogatta az amerikai kormány narratíváját, és azt sugallta: a beavatkozás „jogos” volt egy olyan állammal szemben, amely elősegítette a kábítószer-kereskedelmet. „A külső katonai fellépés nem az út a totalitárius rezsimek felszámolásához” – mondta szombati nyilatkozatában, ugyanakkor a „hibrid támadások elleni jogos védelmi beavatkozásra” utalt.
Az európai hírportál hosszasan taglalja, hogy az amerikaiak nem voltak egyértelműek Venezuela jövőjét illetőleg, és nem említi felsorolásában Robert Fico szlovák miniszterelnök könyörtelen nyilatkozatát (sem Orbán Viktor későbbi bizakodó szavait, csak azt, hogy „Budapest Donald Trump amerikai elnök szoros szövetségese”). Ha igaz, hogy csak Magyarország maradt ki, a közös nyilatkozathoz Fico is csatlakozott.
Itt a fordulat? Robert Fico váratlan nyilatkozatot tett közzé Amerikáról: Szlovákia miniszterelnöke kíméletlen volt – Donald Trumpnak ehhez lesz néhány szava
Súlyos kijelentéseket tett. Robert Fico szerint mindenki, aki nagy és erős, azt tesz saját érdekei érvényesítése érdekében, amit csak akar. Közben Szlovákia és Amerika óriási üzletre készül.


