Brüsszel 83 ezermilliárd forinttal növelné a befizetéseket a büdzsébe, és egy sor adót is kivetne
Az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetése körül egyre élesebb viták bontakoznak ki, miután az Európai Számvevőszék január végén közzétette véleményét a tervezett kiadási és bevételi szabályokról. A számvevők értékelése szerint a történelmi léptékűre tervezett brüsszeli költségvetés ellenére a tagállamok pénzügyi terhei nemhogy csökkennének, hanem érdemben nőnének: a nemzeti befizetések összege a jelenlegi ciklushoz képest mintegy 48 százalékkal emelkedne, miközben az unió új bevételi források – gyakorlatilag új adók – bevezetését is tervezi.
A túlzott egyszerűsítés az átláthatóság rovására fog menni
A következő többéves pénzügyi keret, vagyis az uniós költségvetés hétéves ciklusát meghatározó rendszer összesen mintegy 2 ezermilliárd eurót (nagyjából 800 ezermilliárd forintot) tenne ki. Ez közel 59 százalékos növekedést jelentene a jelenlegi időszakhoz képest, miközben az Európai Unió összesített bruttó nemzeti jövedelméhez mérten továbbra is viszonylag alacsony, 1,26 százalékos arányt képviselne. A költségvetési javaslatot az Európai Bizottság 2025 júliusában mutatta be, az adminisztráció egyszerűsítését célzó reformcsomag részeként, ám a számvevőszéki vélemény szerint
a méret növekedése nem jár együtt a tagállami terhek csökkenésével.
A bizottság a következő ciklusban jelentősen átalakítaná a költségvetés szerkezetét is: a jelenlegi hét fő kiadási fejezet helyett mindössze négy maradna, miközben a különálló programok száma 52-ről 16-ra csökkenne.
Az indoklás szerint az egyszerűbb struktúra rugalmasabb és hatékonyabb működést tenne lehetővé, az Európai Számvevőszék azonban arra figyelmeztet, hogy a túlzott egyszerűsítés az átláthatóság rovására mehet, és megnehezítheti annak nyomon követését, hogy a megemelt befizetésekből származó forrásokat pontosan mire költi az unió.
A költségvetési viták egyik legérzékenyebb pontja, hogy a bizottság a növekvő tagállami befizetések mellett új, úgynevezett saját bevételi forrásokat is bevezetne. A tervek szerint ilyen lenne
- a be nem szedett elektronikaihulladék-díjakból származó bevétel,
- a dohánytermékek jövedéki adójának uniós szintű bevonása,
- valamint egy új vállalati hozzájárulás, amely az évi 100 millió eurót meghaladó árbevételű cégeket érintené.
Ezek a bevételek a már meglévő forrásokat – például a karbonvámot és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert – egészítenék ki, és a bizottság számításai szerint évente mintegy 58 milliárd euróval (közel 23 ezermilliárd forinttal) növelnék a költségvetés bevételi oldalát. A számvevőszék ugyanakkor hangsúlyozza: mindezek ellenére a tagállamoknak továbbra is az új források döntő részét saját befizetéseikből kellene előteremteniük.
Másfélszeresére nőnének az éves befizetések
A számvevőszék értékelése szerint azonban az új bevételek ellenére a tagállamok továbbra is az extra források döntő részét lennének kénytelenek biztosítani. A jelenlegi tervek szerint
az éves nemzeti befizetések összege mintegy 48 százalékkal emelkedne, 140,7 milliárd euróról 208,5 milliárd euróra,
ami nagyjából 83 ezermilliárd forintot jelent.
Vitát váltott ki az is, hogy a javaslat a kifizetések egy részét teljesítményalapúvá tenné, vagyis azok konkrét mérföldkövek és célok eléréséhez kapcsolódnának. A számvevők emlékeztetnek arra, hogy a koronavírus-járvány idején létrehozott helyreállítási alap esetében ez a megközelítés már több problémát is felszínre hozott, és jelenleg nem látják teljeskörűen biztosítottnak az ellenőrzési és nyomon követési rendszereket minden tagállamban.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa közötti tárgyalások várhatóan a következő időszakban gyorsulnak fel. A cél az, hogy legkésőbb 2026 végéig megszülessen a politikai megállapodás, hogy az új többéves költségvetés 2028 elején hatályba léphessen. Addig azonban számos nyitott kérdés marad, mindenekelőtt az, hogy az ambiciózusabb uniós kiadási tervek milyen mértékben növelik tovább a tagállamok pénzügyi terheit.
Mit jelenthet az új uniós költségvetés Magyarország számára?
A tervezett 2028–2034-es uniós költségvetés egyik legfontosabb kérdése, hogy miként alakulhatnak a nettó befizetői és kedvezményezetti pozíciók, különösen a közép-európai tagállamok esetében. Az Európai Bizottság költségvetési háttéranyagai és több uniós elemzés szerint a következő ciklusban tovább csökkenhet a hagyományos kohéziós és agrártámogatások aránya, miközben nőnek az új prioritásokra – például védelemre, iparpolitikára, klímavédelemre és technológiai fejlesztésekre – fordított kiadások.
Ez a szerkezetváltás különösen érzékenyen érintheti azokat az országokat, amelyek az elmúlt ciklusokban a nettó forrásbeáramlás legnagyobb haszonélvezői közé tartoztak. A bizottság nyilvános költségvetési adatai és az Európai Számvevőszék értékelései alapján a tagállami befizetések növekedése mellett nem garantált, hogy a visszaáramló támogatások hasonló ütemben bővülnek. Ez azt jelenti, hogy
Magyarország nettó egyenlege tovább romolhat még akkor is, ha formálisan továbbra is a kedvezményezett országok között marad.
A kérdés nem új: Magyarország nettó pozíciója már az aktuális ciklusban is szűkülő tendenciát mutat, részben a kifizetések időbeli csúszása, részben a befizetések emelkedése miatt. A következő többéves pénzügyi keretben ehhez társulhat az új saját bevételek hatása is, amelyek formálisan uniós szintű források, de közvetve a vállalatokon és a fogyasztókon keresztül a nemzeti gazdaságokat terhelik.
Mindez azt jelenti, hogy az új uniós költségvetésről szóló vita Magyarország számára nem pusztán arról szól, mekkora lesz a teljes keretösszeg, hanem arról is, hogy az emelkedő befizetésekhez képest milyen arányban és milyen feltételekkel érkeznek vissza források. Ez a kérdés várhatóan a következő két év tárgyalásainak egyik központi eleme lesz, különösen a nettó befizetői és nettó kedvezményezetti határmezsgyén mozgó tagállamok körében.
