A nagy AI-sztori: a Nagy AI-teszt szerint a magyarok nem félnek az AI-tól, nyitottak a fejlesztésekre
Sok szó esik a mesterséges intelligenciáról, de kevés az olyan adat, mely valóban megmutatja, hogyan viszonyulnak hozzá a felhasználók. A Világgazdaság Nagy AI-tesztje éppen ezt a hiányt próbálta pótolni: egy közel hatezer fős, statisztikailag súlyozott kutatás alapján rajzolódik ki, mit gondolnak a magyarok az AI-ról, hogyan használják, és mennyire bíznak benne. Az eredményeket Pónácz Zoltánnal, a Mediaworks kutatási és üzletfejlesztési igazgatójával beszéltük ki. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
Mítoszok dőltek meg: nem csak a fiatalok és a férfiak játszótere, és nem is félünk tőle
Az egyik legfontosabb eredmény, hogy a mesterséges intelligencia már nem elméleti kérdés: a válaszadók döntő többsége találkozott vele, és több mint 90 százalék használja is valamilyen formában. Ez önmagában cáfolja azt a gyakori narratívát, hogy a társadalom nagy része még csak most ismerkedik a technológiával.
A használat ráadásul nem alkalmi: sokaknál napi vagy heti rutinról beszélhetünk. Az AI így egyre inkább beépül a mindennapi információszerzésbe és munkavégzésbe, nem pedig különálló technológiai érdekességként jelenik meg.
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy több berögzült feltételezés egyszerűen nem áll meg.
Az AI iránti érdeklődés és használat nem korlátozódik a fiatalokra: az idősebb korosztályok is aktívak, még ha intenzitásban van is különbség.
Hasonló a helyzet a nemeknél: nincs lényegi eltérés abban, hogy ki hallott az AI-ról vagy használja-e. A különbségek inkább a használat módjában jelennek meg: a nők valamivel gyakrabban fordulnak az AI-hoz érzelmi, tanácsadási jellegű helyzetekben, míg a férfiaknál inkább az eszközjelleg dominál.
Mire használjuk az AI-t?
A válaszok alapján három fő használati terület rajzolódik ki. Az első az információkeresés és problémamegoldás – gyakorlatilag a klasszikus keresők új generációja. A második a munkavégzés: szövegírás, összefoglalás, képgenerálás. A harmadik pedig a személyesebb, szociális használat, mely ugyan jelen van, de egyelőre nem domináns. Ez a sorrend fontos: a magyar felhasználók többsége egyelőre pragmatikusan, eszközként tekint az AI-ra, nem pedig kapcsolati vagy érzelmi pótlékként használja.
A kutatás talán legfontosabb üzenete az attitűdökben rejlik.
A magyar válaszadók alapvetően kíváncsian és nyitottan állnak az AI-hoz, a lelkesedés és az érdeklődés megelőzi az aggodalmat.
Ez eltér attól a képtől, mely szerint Európában inkább a félelem dominál.
Ugyanakkor nem vak bizalomról van szó. A válaszadók jelentős része tisztában van a kockázatokkal is: a félretájékoztatás, az adatbiztonság és az emberi kapcsolatok torzulása jelenik meg fő veszélyként.
Az AI nem vált le minket – egyelőre
A munkavégzés kapcsán árnyalt kép rajzolódik ki. A többség nem gondolja, hogy az AI teljesen kiváltja a munkáját, ugyanakkor azt igen, hogy bizonyos feladatokat átvesz. A legjobb hasonlat talán az, hogy az AI gyakornokként működik: a folyamatok nagy részét elvégzi, de az utolsó, kritikus lépésekhez továbbra is emberi kontroll szükséges. Ez különösen igaz a magasabb képzettséget igénylő munkákra, ahol a tapasztalat és a kontextus még nem automatizálható.
A Nagy AI-teszt egyik legfontosabb következtetése, hogy Magyarországon megvan az alap az AI tudatos használatához.
A felhasználók nyitottak, aktívak és bizonyos mértékig kritikusak is. Ez ritka kombináció: ha túl nagy az ellenállás, lemaradás jön; ha túl nagy a lelkesedés, könnyen jönnek a hibák. A mostani adatok inkább egy kiegyensúlyozott állapotot mutatnak. A következő kérdés már nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy milyen irányba formáljuk: oktatásban, szabályozásban és a mindennapi döntéseinkben.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Így készült a Nagy AI-teszt (01:44)
- AI-használat Magyarországon (03:13)
- Mítoszok a korosztályokról és a nemekről (09:02)
- Mire használjuk az AI-t valójában? (11:29)
- Attitűdök: kíváncsiság, lelkesedés és aggodalom (20:24)
- Munkahelyek és AI (07:48)
- Bizalom és kockázatok (25:32)
- Ki a felelős: a fejlesztő, a felhasználó vagy a szabályozás? (30:26)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
Sokan csak beszélnek róla, mi megmértük: ezek lettek a Világgazdaság Nagy AI-tesztjének eredményei
A mesterséges intelligencia néhány év alatt a technológiai világ egyik legfontosabb témájává vált, miközben a közbeszédben egyszerre jelenik meg az áttörést ígérő AI-boom és a technológia kockázatait hangsúlyozó AI-doom narratíva. A Világgazdaság Nagy AI-tesztjének eredményei alapján ugyanakkor a hazai válaszadók körében inkább gyakorlatias és összességében pozitív hozzáállás rajzolódik ki: a kitöltők túlnyomó többsége már találkozott a mesterséges intelligenciával, rendszeresen használja is, és alapvetően lehetőségként tekint rá – még akkor is, ha a kockázatokat sem hagyják figyelmen kívül.
