Magyar recept alapján nyúlna bele az energiaárakba Ursula von der Leyen, de a Barátság kőolajvezeték és az ukrán energiablokád továbbra is nagybetűs tabu
Az EU támogatások vagy árplafon bevezetését fontolgatja a földgázra, hogy ezzel megfékezze a meredeken emelkedő villamosenergia-árakat is – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán reggel Strasbourgban az európai parlamenti képviselőknek. A gázársapka ötletének újbóli felvetéséről az Euractive számolt be. A jelentésben nem esik szó róla, hogy az elnökasszony megemlítette volna: az iráni konfliktus miatt egyre veszélyesebb uniós energiahelyzetet súlyosbítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elzárta az orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetéket.
Mivel a Hormuzi-szoros – az a keskeny tengeri útvonal, amelyen normál esetben a globális LNG-szállítmányok egyötöde és az olajrakományok egynegyede halad át – továbbra is zárva van, az európai gázárak több mint 50 százalékkal emelkedtek, miközben az olaj ára időnként átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet – emlékeztet az Euractive.
A háború tíz napja már 3 milliárd eurónyi többletköltséget okozott az európai adófizetőknek a fosszilisenergia-importban
– mondta Ursula von der Leyen, szót sem ejtve arról, hogy az ukrán energiaútonállás milyen károkat okozhat a közép-európai uniós adófizetőknek.
Az európai villamosenergia-árak a csúcsidőszakban követték a növekvő gázárakat: Németországban este 7 órakor áramot fogyasztani nagyjából kétszer annyiba kerül, mint a közel-keleti legutóbbi háború kitörése előtt – derül ki az Energy-Charts adatelemző oldal adataiból.
Az európai kormányfők március 19–20-án találkoznak, hogy megvitassák az EU hosszú távú versenyképességét, és beszámoltunk róla: sürgős témaként a napirendre felkerült az energia ügye is.
A globális árak megugrása miatt olyan országok, mint Horvátország és Magyarország már árplafont vezettek be az üzemanyagoknál. Az uniós csúcs ebben a helyzetben várhatóan a legújabb energiaválságra és az áramárakra fog összpontosítani – így tudja az Euractiv.
Amiről a gázársapka-jelentés nem szól: egyszer már elteszetoszáskodták, és most sem védik meg az EU-t
Az európai lap hátterét érdemes három fontos ponttal kiegészíteni.
- Gázársapkáról egyszer már döntött az unió, az ukrajnai háború kirobbanásának évében, 2022 decemberében. A mindannyiunk életét inflációs cunamival megkeserítő európai energiaválságot azonban nem tudták vele megelőzni. Egyszerűen lekésték az eseményeket, és az árkorlátozás életbe se lépett, mert már akkor hozták, amikor a gázárak visszavonulóban voltak a drámai csúcsokról. Az "eredmény" hatalmas inflációs hullám volt, és a von der Leyen által most emlegetett költség sokszorosa: csak Magyarország számlája egy év alatt ennek a háromszorosával emelkedett meg.
- Magyarországon az üzemanyagra most életbe lépett "védett ár" előtt már régóta a rezsicsökkentés oltalmazza az energiaár hullámzása ellen a háztartásokat, amit Brüsszel és a magyar Tisza Párt részéről visszatérő támadások értek.
- Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottság hatékony védelmét kérte a Barátság kőolajvezetéket lezáró ukrán akció ellen, miközben Zelenszkij elnök ráadásul még életveszélyesen meg is fenyegette az EU-tag Magyarország kormányfőjét. Brüsszelnek csak egy szavába kerülne az olajcsap kinyitása és a fenyegetőzés leállítása, de ez a szó nem hangzik el.
Sokkoló számokat hozott nyilvánosságra Nagy Márton, literenkénti 1000 forintos gázolajtól menekültek meg a magyarok – Nyugat-Európa elesett, nem tudni még, hol a vége
Európa-szerte hatalmas különbségek vannak az üzemanyagárak között – van, ahol már közel ezer forint egy liter gázolaj. A napokban bevezetett kormányzati intézkedés, a védett üzemanyagárak miatt Magyarországon a tankolás jelentősen kedvezőbb több környező országénál, nyugat-európai összehasonlításban pedig még markánsabb különbségek mutatkoznak. A kormány átfogó intézkedéscsomagjával kellő megfontoltsággal, jól időzítve védte meg a magyar embereket és vállalkozásokat attól, hogy az olajárak elszabadulása rájuk szakadjon, tönkremenjenek a vállalkozások.
Romániát növekvő inflációs rémület szállja meg, és ők is a magyar példát méregetik
A brüsszeli kettősbeszédhez kiváló illusztráció Románia, ahol brüsszeli nyomásra és receptre fájdalmas, inflációgerjesztő megszorítások folynak tavaly nyár óta. Amikor már a 10 százalékig ugró infléció visszavonulásának közeli kilátásáról kezdtek el beszélni, megkapták a nyakukba az iráni konfliktus hatására kezdődött energiakrízist.
A román lapok riadtan hozzák az egyre magasabbra kúszó üzemanyagárakról szóló híreket, és egyre erősebb a félelem, hogy az energia drágulása felhajtja az inflációt, mielőtt még visszavonult volna, némi enyhülést nyújtva a legszegényebbeknek.
Az Adevarul hosszú szerdai címlapcikkében kormányzati beavatkozást sürget Dumitru Chisăliță, az Okosenergia Egyesület elnöke, különben társadalmi feszültségek jelentkeznek az áremelkedések kárvallottjai és haszonlélvezői közt.
Van precedens a felelősségvállalásra. Nehéz időkben más energetikai vállalatok is szolidaritást vállaltak a románokkal.... és megmutatták, hogy a hazai termelés előnye a fogyasztók érdekében is felhasználható
– idézi a lap.
Ez lényegében megegyezik a magyar rezsicsökkentés, és általában a magyar kormányzati politika társadalomvédő logikájával, amelyet Brüsszelből a mindenható "piacot" féltő támadások érnek.
Mégis, hová tűnik az olcsó orosz olajon fogott pénz Magyarországon? A Mol és az MVM a kulcs – ezermilliárdokkal tömi ki a kormány a lakosság zsebeit
Máig nem állt vissza az áram- és gázáraknak az a 2021 előtti, kellemes állapota, amikor nem kellett az államnak besegítenie a rezsivédelem fenntartásába. Már ötödik éve annyival drágábban szerezhető be a lakosságnak szánt áram és gáz a rezsicsökkentett hatósági tarifánál, hogy az arra kijelölt cégeknek be kell szállniuk a rezsivédelem fenntartásába.
