Aranykonvoj: kiderült, miért foglalta le a pénzt Magyarország – Zelenszkij az őrület határán, tehetetlen az ukrán elnök
A magyar hatóságok múlt hét pénteken két, Ausztriából Ukrajnába tartó páncélozott pénzszállító járműben 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak, melyek eredete a hivatalos közlések szerint tisztázatlan volt.
Számos részlet egyelőre még ismeretlen, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az eset nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
Mivel az ügy jelenleg nyomozati fázisban van, nehéz lenne pontos elemzést végezni, de dr. Tóth Lenke Judit adatvédelmi szakjogász ismertette, hogyan működik általánosságban a határokon átnyúló készpénzszállítás jogi rendszere.
Tízezer eurós határ, ami az aranyra is vonatkozik
A modern pénzügyi rendszerben a legtöbb nagy értékű tranzakció banki utalással történik, mégis előfordulhat, hogy valaki készpénzt szállít egyik országból a másikba. Ez történhet például üzleti ügylet, ingatlanvásárlás vagy más pénzügyi tranzakció miatt, azonban a jogszabályok világos határt húznak.
Az Európai Unióban kulcsfontosságú szabály a 10 ezer eurós bejelentési küszöb. Ha valaki ennél nagyobb összeget visz át az EU külső határán, úgy kötelező készpénznyilatkozatot tennie a helyi vámhatóságnál.
„A pénzmosás elleni keretrendszer egyik alapelve a transzparencia. Ha valaki tízezer eurónál nagyobb összeget visz át a határon, a hatóságoknak joguk van tudni, honnan származik a pénz, és mi a célja a tranzakciónak. Ez nem a tisztességes utazók zaklatásáról szól, hanem arról, hogy kiszűrjék az illegális pénzmozgásokat” − magyarázza dr. Tóth Judit Lenke.
A bejelentési kötelezettség nemcsak a bankjegyekre és érmékre vonatkozik. A szabályozás kiterjed többek között a bemutatóra szóló értékpapírokra, az utazási csekkekre, az anonim feltöltőkártyákra, sőt bizonyos aranyrudakra és aranyérmékre is.
A vámhatóság részére benyújtott nyilatkozatban részletes információt kell szolgáltatni arról:
- honnan származik a pénz,
- mi a felhasználási célja,
- milyen útvonalon szállítják,
- ki a tényleges tulajdonosa.
A hatóságok nemcsak az összeget nézik, hanem a teljes történetet. Ha a pénz eredete vagy a tranzakció célja nem világos, az már önmagában kockázati jel lehet a pénzmosás elleni rendszerben
− teszi hozzá dr. Tóth Judit Lenke.
A szabályszegést súlyos szankciókkal sújthatják
A készpénzszállítás szabályainak megszegése nem pusztán adminisztratív hiba, ezért a következmények komolyak lehetnek. A hatóságok közigazgatási bírságot szabhatnak ki, amely az eltitkolt összeg jelentős részét elérheti. Emellett a pénzt ideiglenesen lefoglalhatják, és ha felmerül a bűncselekmény gyanúja, büntetőeljárás is indulhat.
„A készpénz az egyik legnehezebben nyomon követhető fizetési forma, ezért a bűnözői hálózatok gyakran ezt használják illegális jövedelmek mozgatására. Éppen ezért a hatóságok világszerte rendkívül szigorúan kezelik az ilyen tranzakciókat” − mondja dr. Tóth Judit Lenke.
A magyar büntetőjog szerint a pénzmosás súlyos bűncselekmény, amely akár többéves szabadságvesztéssel is büntethető.
Hogyan szállíthatunk készpénzt a szabályoknak megfelelően?
Mivel a jogszabályi környezet az elmúlt években jelentősen szigorodott, ezért nagyobb összegű készpénz szállítása komoly előkészítést igényel. Ezek a szabályozások elsősorban a vállalatokat érintik. Egy cégnek igazolnia kell a pénz eredetét, a tranzakció indokát, valamint a kedvezményezett személyét.
„Egy vállalatnál már egy apró adminisztratív hiba is gyanút kelthet. Ha egy tranzakciót a hatóságok nem látnak kellően átláthatónak, az akár bankszámlazároláshoz vagy a pénz lefoglalásához is vezethet” − figyelmeztet dr. Tóth Judit Lenke.
A szakértő szerint, ha nagyobb mennyiségű készpénz országhatárokon átnyúló szállítását tervezzük, érdemes lehet szakértőt bevonnni, aki segít a folyamat előkészítésében.
A kormány törvénnyel gyorsítaná a vizsgálatot
Az aranykonvoj ügyének kivizsgálására kedden törvényt fogadott el az Országgyűlés. A hatóságoknak hatvan napjuk lesz feltárni a vagyon eredetét, valamint kedvezményezettjét és a szállítás körülményeit.
A vizsgálatnak ki kell derítenie:
- honnan származott a pénz és az arany,
- mi volt a szállítmány végső célállomása,
- milyen jogcímen vitték át Magyarország területén,
- kik voltak pontosan a szállítók,
- és fennállhatott-e kapcsolatuk bűnözői vagy terrorista szervezetekkel.
Miközben Zelenszkij tombol, megszólalt az Oscsadbank jogi képvielője
Volodimir Zelenszkij az eset kapcsán tett nyilatkozatában gengszterizmusnak nevezte a magyar hatóságok intézkedéseit, és azonnali segítséget követel az Európai Uniótól.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pedig az X-en szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Magyarországot: „Lehullott a lepel. Magyarország tisztségviselői már nem is titkolják a zsarolást. Nyíltan bevallják, hogy túszokat ejtenek, és pénzt lopnak azért, hogy váltságdíjat követeljenek. Az ilyen cselekedeteket a nevükön kell nevezni: állami terrorizmus. Egyértelmű nemzetközi elítélést követelünk” − írta bejegyzésében a tárcavezető.
