Barátság kőolajvezeték: az orosz medvének még csak oda sem tudnak szúrni – Zelenszkij a magyaroknak akart fájdalmat okozni
Váltig tagadják az ukránok, hogy a Barátság kőolajvezetéket szándékosan ők zárták volna le, Kijev azonban lebukott, ami egyáltalán nem csoda. Európai és magyarországi fegyverhordozóival együtt évek óta sürgeti, hogy Magyarország és Szlovákia – ha a tengertől elzártak is – váltson az orosz energiáról drágább más eredetűre. A hangoztatott indok csökkenteni Oroszország háborúban felhasználható bevételeit. A Barátság lezárásának sarkában érkező iráni konfliktus egyértelműen kontúrozta, hogy az érvelés hamis: az első bolhacsípésnek is kevés, az utóbbiból pedig Moszkva jól jön ki. Ehhez arra is rá kell pillantanunk, hogy az iráni háború nyomán mi történik az oroszokkal, a kínaiakkal és az indiaiakkal – ez nem Volodimir Zelenszkij ligája, de végső soron mindenkit érint.
A Barátság blokkolásához kötődő hamis politikai marketing leleplezéséhez tulajdonképp nem is volt szükség az iráni konfliktusra. A két eseményt követő világpiaci ármozgások csak aláhúzták, hogy globálisan biztosan nem az egér dübörög, hanem az elefánt.
Barátság kőolajvezeték: nekünk ütőér, az oroszoknak egyáltalán nem az
Elég csak egy pillantást vetni a következő összehasonlításra:
- miközben a 2024-es éves adatok szerint a teljes orosz nyersolajexport 240 millió tonna volt,
- a Magyarországra és Szlovákiába szállított összesen 8,7 millió tonna ennek mindössze a 3,7 százalékát tette ki.
Könnyű belátni, hogy ennek a mennyiségnek az átirányítását máshova Moszkva nevetve megoldja. Különösen ha tudjuk, hogy ennél még a NATO-tag Törökországba is több olaj ment, nem is számítva Kínát és Indiát (ahonnan, mielőtt ez kiváltotta az amerikaiak haragját, Zelenszkij uniós fegyvernökei nyakra-főre szállították a világot körbejáró átcsomagolt orosz üzemanyagot). Az utóbbiak teljesen más liga. Nagyságrendileg a Barátság Moszkva számára csak egy ér, ha a mi energiaellátásunkban ütőérnek számít is. A 2024-ben szállított orosz nyersolaj mennyisége
- Kínában 110 millió tonnára becsülhető,
- Indiában pedig 95 millió tonnára.
Az iráni konfliktus kirajzolja, mi az, ami számít – Oroszország fütyül rá
Különösen feltűnő, milyen könnyen átirányítható ez a mennyiség az oroszok számára az iráni háború kitörése után, amikor a Perzsa-öblöt mint olajszállítási útvonalat lezárták, és szükség van az emiatt kieső mennyiség pótlására.
A kiesés persze csak ideiglenes tud lenni, még akkor is, ha a Hormuzi-szoros örökre zárva marad, ami azért nem valószínű. Az olajországok képesek a kitermelés növelésére, a fontos útvonal kiesése pedig annyit jelent, hogy hosszabb útvonalakon halad az olaj, tehát drágábban.
Az oroszoknak – akiknek van is mit eladniuk, az áraikat pedig lejjebb szorították az ilyen-olyan szankciók – ez nyilván nem is lesz ellenére, ha a teheráni szövetségesükre mért amerikai csapás politikai értelemben nincs is ínyükre.
Miközben a Barátság lezárása az exportjukban nem okoz különösebb zökkenőt, az olajárak felszökése az iráni konfliktus következtében még jól is jön nekik.
Tudniuk kellett: az orosz medvének még csak oda se tudnak szúrni – a fájdalmat a magyaroknak akarták okozni
Ehhez meg kell jegyezni, hogy szűk keresztmetszetek azért léteznek: az Ural nyersolaj feldolgozásához más technológia kell, mint a nyugati Brentéhez. (Ezért álságos és hamis az a horvát sürgetés, hogy a Mol csoport finomítói hirtelen vegyenek orosz helyett más eredetű olajat, amelyet a horvátok már hajlandók lennének továbbítani az Adriáról.)
Nézzük meg tehát, mi történt s történik az oroszok legnagyobb olajpiacain.
Előtte azonban jegyezzük meg: a világpiacon a Barátság biztosította ellátás aránya természetesen még kisebb, mint az orosz exporton belül – töredéknyi. Ennek megfelelően a lezárása sem okozott semmilyen kilengést a világpiaci olajárban, a régió üzemanyagárainak a várható felszökéséhez azonban már ez is elég lehet.
Az iráni konfliktus nyomán ráadásul most még az olajár is felszökött, ami még tovább hajthatja felfelé az üzemanyagárakat: ezért állítják, joggal, magyar kormánypolitikusok, hogy dupla bűnt követ el EU-tagállamok ellen az EU-tagjelölt Ukrajna a kőolajcsap zárva tartásával. Brüsszelben és Kijevben is tudatában kell hogy legyenek: az orosz medvének a Barátság lezárásával nem tudnak ártani.
Az akciónak más reális célja nem lehet, mint zűrzavart okozni Magyarországon a választás előtt, és Ukrajnát kiszolgáló kormányt hatalomra segíteni. Ártani így széles körben lehet, csak az oroszok nem kerülnek bele a szórásba: a világeseményekből ők csak profitálnak, akár még a saját olajkikötőjük megtámadásából is az olajárak további felszaladásán keresztül.
Ég a nagy orosz olajkikötő, nincs elég baj a világban: mi lesz így az üzemanyag árával? – borzasztó videó
Ukrán dróntámadás után lángokban áll egy kikötő, amely nagy jelentőségű az orosz olajexport számára. Az olaj ára annál inkább felszökik, minél szűkebb az utánpótlás és nehezebb a szállítás, márpedig az iráni háború mind a kettőnek odatett. Kijev nem csak a magyaroknak, az egész világnak odatesz. A magyaroknak ez a kikötő se mindegy.
A legnagyobb orosz külpiac előre bespájzolt, és számít Moszkvára
Kína nagyon bölcsen sok olajat halmozott fel tavaly, így van egy puffere, hogy átvészelje a jelenlegi válságot
– mondta Jorge León, a Rystad Energy geopolitikai elemzési vezetője a Bloomberg Televíziónak hétfőn.
Az ázsiai óriás tudatában van sebezhetőségnek, ezért az elmúlt években felduzzasztotta szárazföldi olajtartalékait. Már a venezuelai szállítások év eleji kiesésére is számított, és az iráni konfliktusra is felkészült: jelenleg több mint 46 millió hordó iráni nyersolajat tart tartályhajókon Ázsiában, ezek közel 80 százaléka a Szingapúri-szorosnál és a kínai partoknál horgonyoz a Kpler adatai szerint.
Ha a szállítás hosszabb időre megszakad, az állami finomítók esetleg a stratégiai olajtartalékokhoz nyúlhatnak – mondták a Bloombergnek kereskedők, akik a Közel-Kelet és az ázsiai olajpiacon dolgoznak. Néhány finomító váratlan karbantartásra kényszerülhet.
A közel-keleti olaj arányát a teljes importon belül mintegy 50 százalékra korlátozták már korábban. Az orosz olajat a finomítóik eddig is fel tudták dolgozni, más források beszűkülésével ezután is kézenfekvő opciót jelent. Eddig az Indiából az amerikai szankciók által az elmúlt hónapokban kiszorított olajat is felvették, most a kereslet is utánamehet a kínálatnak – de a kínaiak egyelőre egyáltalán nincsenek megszorulva.
Az indiaiak máris újra Moszkva felé kacsingatnak
Nem elég, hogy ott a hatalmas, stabil kínai piac, még az elbitangolt fiú is visszatérhet Vlagyimir Putyin kebelére. Esetleg sandán Washington felé pislantgatva. Akit erről biztosan nem kérdeznek meg, az Volodimir Zelenszkij és európai pajzshordozói.
Szintén a Bloomberg híre: alighogy kitört az iráni fegyveres konfliktus, az indiai állami finomítók és a kormányzat már össze is ültek, hogy vészforgatókönyveket dolgozzanak ki.
A világ harmadik legnagyobb olajimportőre olyan lehetőségeket mérlegel, mint például az indiai vizek közelében veszteglő orosz olajszállítmányok fogadása
– közölték az egyeztetéseket ismerő források. India az ukrajnai invázió után Moszkva tengeri úton szállított kőolajának legfontosabb vásárlójává vált, ám az ország az amerikai nyomás hatására csökkentette beszerzéseit, különösen azután, hogy múlt hónapban kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amely visszavont bizonyos büntetővámokat.
India azóta minimális szinten tartotta az orosz olajvásárlásokat, februárban valamivel több mint napi 1 millió hordót rakodott be – ez nagyjából fele a csúcson importált mennyiségnek, és 2022 szeptembere óta a legalacsonyabb szint. A kiesés jelentős részét közel-keleti hordókkal pótolták – ennek a folytatása vált most nehézzé az amerikai akciónak betudhatóan.
Az olajügyi minisztérium tisztviselői – jelezve, hogy India a kereskedelmi és az állami tartalékok együttesen akár két hétre elegendő készlettel rendelkezik –
most arra törekednek, hogy az indiai külügyminisztérium Washingtonnál próbáljon némi mozgásteret kiharcolni.
A múlt hét végén 9,5 millió hordó orosz olaj vesztegelt ázsiai vizeken.
