Irán rendkívüli ülésen jelentette be: nukleáris létesítményt ért légicsapás
Az Egyesült Államok és Izrael célba vette Irán natanzi urándúsító létesítményét – közölte Irán Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) akkreditált nagykövete hétfőn. „Tegnap ismét megtámadták Irán békés, nemzetközi ellenőrzés alatt álló nukleáris létesítményeit” – mondta Reza Nadzsafi a NAÜ bécsi központjában, ahol Oroszország kérésére hétfőn rendkívüli ülést tartott az igazgatótanács. Iránt a szövetségesek szombat hajnalban támadták meg, azóta szinte az egész Közel-Keletre kiterjedtek a harcok.
Reza Nadzsafi állítása azonban ellentmond a NAÜ főigazgatójának. Rafael Grossi nem sokkal korábban arról beszélt, hogy eddig az ügynökségnek nincs arra utaló jele, hogy Iránban nukleáris létesítményeket értek volna találatok – mutatott rá az AFP francia hírügynökség.
A natanzi urándúsító létesítmény újra a vadászgépek célkeresztjébe kerülhetett
Az iráni fővárostól mintegy 220 kilométerre délre fekvő natanzi telephely felszíni és föld alatti laboratóriumokból áll, ahol Irán urándúsításának nagy része zajlott.
A háború előtt a NAÜ közölte, hogy Irán itt fejlett centrifugákat használt, és az uránt 60 százalékos tisztaságig dúsította – ami technikailag már csak egy kis lépésre van a fegyverminőségű, 90 százalékos szinttől. Feltételezések szerint az anyag egy része a helyszínen volt, amikor a teljes komplexumot tavaly júniusban támadás érte a 12 napos amerikai-izraeli–iráni háború alatt.
A natanzi felszíni fő dúsítóépület a Pilot Fuel Enrichment Plant néven ismert. Izrael június 13-án csapást mért az épületre, amely működésképtelenné vált, és súlyosan megrongálódtak a centrifugák sorait tartalmazó föld alatti csarnokok is – mondta akkor Rafael Grossi. Egy június 22-i amerikai támadás bunkerromboló bombákkal érte a föld alatti létesítményeket, valószínűleg megsemmisítve a még megmaradt részeket is.
A NAÜ eddig nem tud arról, hogy légicsapás érte volna urándúsításra használt helyet, ám kapcsolatuk sincs vele
A rendkívüli ülésen Rafael Grossi arról beszélt, hogy eddig a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem talált arra utaló jelt, hogy bármely nukleáris létesítményt – beleértve a buseri atomerőművet, a teheráni kutatóreaktort vagy más nukleáris üzemanyagciklushoz kapcsolódó létesítményeket – találat ért volna Iránban.
Igaz, a szakértő szerint a NAÜ-nek nincs megfelelő információáramlása, ugyanis nem tud kapcsolatba lépni az iráni nukleáris hatóságokkal az ügynökség saját vészhelyzeti és incidenskezelő központján keresztül, mivel a konfliktus okozta kommunikációs korlátozások miatt eddig nem kaptak választ.
Grossi önmérsékletre szólította fel a feleket. Figyelmeztette őket, hogy Iránban és a régió több más, katonai támadásoknak kitett országában működő atomerőművek, kutatóreaktorok és kapcsolódó üzemanyag-tároló létesítmények vannak, ami növeli a nukleáris biztonsági kockázatokat.
A NAÜ főigazgatója arról is beszámolt, hogy eddig „nem észleltek a háttérsugárzás szintjét meghaladó sugárzási értékeket Iránnal határos országokban”.
Az iráni képviselő szerint hazugságon alapul az Irán elleni hadjárat
Nadzsafi szerint az Egyesült Államok „megtévesztést és dezinformációt használ más országok lerohanásához”. Szerinte a háborút Donald Trump amerikai elnök indította el, „aki békeemberként próbálja feltüntetni magát, és Nobel-békedíjat szeretne kapni. Még amikor békéről beszélnek, az is hazugság. És amikor diplomáciáról beszélnek, az is megtévesztés” – jelentette ki.
Az a magyarázatuk, hogy Irán atomfegyvert akar fejleszteni, egyszerűen nagy hazugság.
Nadzsafi a hazája elleni csapásokat jogellenesnek, bűnösnek és brutálisnak nevezte, és felszólította a NAÜ 35 tagú igazgatótanácsának országait, hogy ítéljék el a támadásokat.
Mint lapunk pár hete elemző cikkében kitért rá, Teherán az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű, nagy tisztaságú nukleáris fűtőanyagot halmozott fel: közel 450 kilogramm, 60 százalékra dúsított urán lehet az ország birtokában, amely további feldolgozás nélkül is alkalmas lehet egy primitív atomfegyver előállítására. Ezek a készletek feltehetően
- az Izrael által tavaly sikertelenül bombázott iszfaháni alagútrendszerekben,
- illetve a Natanz és Fordo környékén megrongálódott létesítményekben találhatók.
Egy hatalmi vákuumban milíciák, terrorcsoportok vagy feketepiaci hálózatok is megpróbálhatnák megszerezni őket.
Márpedig az iráni vezetés kiiktatása után jelenleg megy a hatalmi harc a perzsa állam vezetésére, amely akár rendszerváltást is magával hozhat.
A The Wall Street Journal szerint külön kockázat a jelenleg is működő buseri atomerőmű és kiégett fűtőelem-tárolói, ezek ugyanis hatalmas mennyiségű radioaktív anyagot, köztük cézium–137-et tartalmaznak. Egy baleset vagy szabotázs esetén a szennyezés nemcsak Iránt, hanem a Perzsa-öböl térségét is elérheti, akár százezreket kitéve súlyos sugárzásnak.
Az országban emellett számos, orvosi és ipari célra használt radioaktív forrás is található kutatóközpontokban és kórházakban. Ezek lokálisabb veszélyt jelentenek, de egy piszkos bomba alapanyagaként így is halálos fegyverré válhatnak.
