Vérfürdőre várt mindenki, aztán megtorpant az olajár: a 100 dolláros tippek besültek – de mi fékezte a drágulást?
Közel 9 százalékos emelkedéssel hordónként 80 dollár fölé emelkedett a Brent kőolaj, délutánra pedig 78,03 dollárra korrigált, ami 7 százalékos áremelkedés, és volt 10 százalék fölötti is a nyitáskor. Árugrást okozott a közel-keletivé szélesedett iráni konfliktus, de a hatás korántsem olyan nagy, mint ahogy az elemzők várták. Vajon miért torpant meg 80 dollárnál az olajár?
Furcsán viselkedik az olajár
A hét végén a kereskedők és az elemzők azt sugallták:
a közel-keleti konfliktus az olajárakat hordónként 90 dollár fölé emeli.
Sőt, egyesek szerint az árak akár a 100 dollárt is meghaladhatják hordónként.
Miért nem emelkedtek tovább az olajárak hétfőn?
- A lehetséges okok közül a The Wall Street Journal az olajbőséget emelte ki: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az idei évben a kínálat átlagosan 3,7 millió hordóval meghaladja a keresletet. Ez a túltermelés kezdeti puffert biztosított az árak számára.
- Korlátozott hatás a helyi energia-infrastruktúrára: eddig nem tűnik úgy, hogy jelentős károkat szenvedtek volna az olaj- és gázipari létesítmények. Ami, persze, változhat, ahogy a konfliktus elhúzódik, hiszen hétfőn egy iráni drón csapott le egy szaúd-arábiai olajtároló létesítményre.
Kulcsszerepben Kína ellátása
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy Kína jól el van látva. Márpedig Irán nyersolajexportjának java Kínába irányul, de a világ második legnagyobb gazdasága hónapokra elegendő készleteket halmozott fel. Továbbá számos alternatív beszállítója van, köztük Oroszország is.
Bár a bizonytalanság nagy a Hormuzi-szoros körül. A kereskedők még csak most mérik fel, hogy mennyire nehézkessé vált a vízi út. A szoros, amelyen keresztül a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy ötöde áramlik, nincs teljesen lezárva. Igaz, a hajók jórészt elkerülik, miután több kereskedelmi hajót találat ért.
Fejlemények
Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat hajtott végre Iránban szombat hajnalban. Az iráni válasz hamar megérkezett: visszatámadott az izraeli területekre. A zsidó állam már a műveletek elején szükségállapotot hirdetett, számítva az iráni megtorlásra. Amint várható volt, az iráni háború kitörése után, hétfőn eséssel indították a kereskedést az ázsiai tőzsdék, miközben, ami szintén várható volt, kilőtt az olajár. A Brent olajfajta több mint egy éve nem látott csúcsra ért: több mint 8 százalékos drágulás után a hordónkénti 82 dolláros szintet közelíti az árfolyam.
Az ázsiai tőzsdék mellett az amerikai és európai határidős indexek is vesztettek értékükből, ami arra utal, hogy nyitáskor lefelé indulhatnak. A Hormuzi-szoroson keresztül haladó forgalom is szinte teljesen leállt. A Perzsa-öböl kijáratánál található szoroson keresztülhalad a globális olaj- és LNG-kínálat mintegy 20 százaléka. Az olaj árfolyama annak ellenére lőtt ki, hogy már a konfliktus kezdete előtt is jelentősen drágult.
Még fontosabbá vált az energiabiztonság: sürgetőbb lett a Barátság kőolajvezeték ügye
A Hormuzi-szoros blokádja Magyarország szempontjából különösen rossz időzítés. A tengeri olajszállítások megakadályozásával olyan helyzetet teremt, ahol még inkább felértékelődik a szárazföldi kőolajellátás, hazánk esetében a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Ami most szintén érzékeny téma, ugyanis január vége óta nem érkezik orosz olaj a Magyarország és Szlovákia ellátásához elengedhetetlen vezetéken.
„Súlyos háború előtt állunk, ez meg fogja bénítani az ottani olajkitermelést és szállítást. Könnyen lehet, hogy a Barátság kőolajvezeték fontossága az iráni háború miatt a kétszeresére nő – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
Nincs ok panaszra, óriásit kaszál a Shell az iráni háborún: a JPMorgan jól hátba is veregette az olajvállalatot
A JPMorgan már reagált is az új helyzetre. Két olajrészvényt felminősítettek az amerikaiak, kettő minősítését pedig megerősítették. A Mol és a Shell is drágul az iráni háború alatt.
