Ukrajna belesodródhat a közel-keleti háborúba, életveszélyes játékot játszik fontossága igazolása érdekében
Egyre közelebb sodródik Ukrajna az iráni háborúhoz. Zelenszkij elnök kétségbeesetten házal a kétségkívül nehezen, vérrel-vassal megszerzett ukrajnai drónháború tapasztalataival a Közel Keleten, védelmi megállapodások sorát írja alá az Öböl iráni dróntámadásokkal sújtott, korábban virágzó turisztikai-üzleti célpontnak és többé-kevésbé készségesen befektető pénzeszsákoknak tekintett arab szénhidrogén-emirátusokkal.
Kijev közeledése az Perzsa-öbölben és környékén történő eseményekhez egyáltalán nem használ a kivéreztetett és egyre bizonytalanabb anyagi támogatókkal operáló Ukrajnának. Mint ahogy az ukrán vezetésnek egyáltalán nincs hasznára az újabb közel-keleti háború, amelybe Irán a korábbi időszakhoz képest jóval felkészültebben vágott bele.
Washingtonban elszámolhatták magukat
Amerikában a vezető polgári napilapok hangadói csendben a realitások felé fordulnának, de tartanak a tulajdonosoktól, féltik az állásukat, családjukat, megélhetési forrásaikat. Ezzel együtt a fordulat érzékelhető, még az egyik legkeményebben konzervatív újság, a The Wall Street Journal (WSJ) is változtatott az ukrán eseményekhez való hozzáállásán.
Míg Teherán a korábbi háborúkhoz mérten felkészültebb, a szemben álló felek, az Egyesült Államok és Izrael kevésbé látszanak megfelelő mértékben felkészülteknek az újabb közel-keleti háborúra.
Washington katonai tervezői elmérhették magukat.
Amerika legalább két harci gépet, egy F–15E Strike Eagle vadászbombázót és egy Fairchild A–10-es „Varacskosdisznó” csatarepülőgépet vesztett Iránnal szemben.
A Varacskosdisznó elvesztése nem lepte meg a szakmai közönséget. Gyengécske repülési képességekkel és egy óriási, hétcsövű, 30 milliméteres Gatling-gépágyúval felszerelt, közeltámogató funkciókkal felruházott csatarepülőről van szó, amely leszegényített uránból készített lövedékekkel támadja az ellenfél harckocsijait. Így viszonylag könnyű prédája lehet egy korszerűbb légvédelmi rendszernek vagy egy korszerűbb páncélvadász drónnak, amilyenekkel Irán rendelkezik.
Inkább egy F–15-ös, mint a Lopakodó
A Turnbullaviation katonai repülésügyi szakportál felmérése szerint az olvasók – egy részük tapasztalt pilóta – a portál kérdésére, hogy melyik géppel repülnének inkább, az F–15E Strike Eagle-lel (amilyet Irán légvédelme lelőtt), vagy az F–35-ös Lopakodóval, az F–15-öst választották.
- Ez a gép légi harcra, a légi fölény kivívására lett létrehozva, és mintegy
- 50 százalékkal gyorsabb, mint az ugyan kisebb, de a levegőben nehézkesebben mozgó, fegyverzetileg is gyengébb,
- de lopakodó képességekkel rendelkező F–35-ös.
- Az sem mellékes a repülésbiztonság szempontjából, hogy az F–15-ösnek két hajtóműve van, az F–35-ösnek csak egy.
- Ráadásul az F–15-ös sokkal nagyobb mennyiségű, súlyú fegyverzet hordozására alkalmas, mint az F–35-ös, aminek odafönt egy légi harc (dogfight) körülményei között fokozott jelentősége lehet.
- A pilóta vagy a fegyverzetkezelő másodtiszt nagyobb választékból válogathat, amikor az F–15E kormánya mögött ül.
Vissza a kőkorszakba? Lehet, de drága lesz a kőkorszaki olaj
Kirill Dmitrijev befolyásos oroszországi politikus, a Közvetlen Beruházások Oroszországi Alapja vezetője, Vlagyimir Putyin beruházási, gazdálkodási főtanácsadója szerint
két héten belül az olajár a világpiacon elérheti a hordónkénti 150 dollárt.
Ez jó hír lesz az olajtermelőknek, exportőröknek, Moszkvának, mert megy fel az olajár, rossz lesz viszont a fogyasztóknak; az autósoknak, a fuvarozóknak, a légitársaságoknak.
A közel-keleti háború elhúzódása irányába mutat az is, hogy Irán gúnyolódással válaszolt Donald Trump amerikai elnöknek, aki 2026. április elsejei, az amerikai néphez intézett üzenetében azzal fenyegette meg őket, hogy visszabombázza Iránt a kőkorszakba. A fenyegetés nem új keletű, már a koreai, vietnámi háború kezdeti szakaszában, a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben elhangzott.
Az amerikai elnökök kötelességüknek érezték elismételni a „visszabombázzuk őket a kőkorszakba” formulát.
Ezzel érzékeltették a véleményük szerint az amerikai fegyvereken is alapuló felsőbbrendűségi mivoltukat.
Nyugati fordulat Ukrajna megítélésében
Nyugat-Európa, a Nyugat azonban másképp reagál. A WSJ igen keményen nekimegy az európai közgondolkodást befolyásoló elemeknek.
A kontinens vezetői, akik védőpajzsot keresnek Oroszország ellen, szemet hunynak, vagy elfordítják a fejüket, látván a demokráciát fenyegető elemeket Kijevben
– írja a nagytőkés körök véleményét tükröző, de Ukrajnával kapcsolatos hangvételét jócskán módosító amerikai lap.
A WSJ szerzője szerint (Nyugat-)Európa Ukrajna-politikája a magánbeszélgetésekben őszintébbé válik, miközben a nyilvános állásfoglalásuk „még visszafogottabb”. Nyilvánosan az európai vezetők Ukrajnának nyújtott támogatásukat erkölcsi és ideológiai módokon fejezik ki, amelynek során
- a demokráciát (Ukrajna testesíti meg) szembeállítják
- az autoritarianizmussal (Oroszország testesíti meg),
- a szuverenitást (Ukrajna)
- a birodalmi hódítással (Oroszország).
Nem beszélnek a siralmas ukrán helyzetről, az utcákon összefogdosott, pofonokkal, rugdosással ösztönzött regrutákról, az ország nagyon nehéz gazdasági helyzetéről és a Nyugat Kijevre zúdított, még tartó pénzesőjéről.
