Az eddigi egyik legdurvább bevándorlási rendelet mehet át: EU-n kívüli gyűjtőpontok, örök életre szóló kitiltás – fellebbezés már nincs, ez Magyarországot is érinti
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy új uniós jogszabály lehetővé teszi a blokkon kívüli migráns-visszatérési központok létrehozását, valamint az otthonok átkutatását az illegális migráció visszaszorítása érdekében. Az uniós országok és az Európai Parlament hétfőn állapodta meg a jogszabályról, aminek célja az Európában tartózkodni jogtalanul érkező migránsok visszatérésének felgyorsítása.
A hivatalos adatok szerint az Európában tartózkodni nem jogosult migránsoknak mindössze 29 százaléka hagyja el az EU-t.
A politikai döntéshozók szerint az úgynevezett Visszatérési Rendelet kulcsfontosságú a visszatérések felgyorsításához, és az EU illegális migráció elleni fellépésének sarokköve.
A rendelet középpontjában egy olyan rendelkezés áll, amely lehetővé teszi az uniós országok számára, hogy a blokkon kívül kitoloncolási központokat, úgynevezett visszaküldési csomópontokat hozzanak létre, ha megállapodást kötnek egy nem EU-s országgal.
A csomópontok lehetnek tranzithelyek vagy olyan helyszínek, ahol egy személynek várhatóan tartózkodnia kell, ami jelentős eltérést jelent a jelenlegi szabályoktól.
Ezzel Magyarország is jogosulttá válik arra, hogy az elutasított menedékkérőket az EU területén kívüli, harmadik országokban létrehozott táborokba szállítsa át a végső kitoloncolásig. Ehhez azonban Magyarországnak is közvetlen diplomáciai megállapodásokat kellene kötnie külső partnerekkel, hasonlóan ahhoz, ahogy Olaszország tette Albániával.
A legtöbb migránst csak származási országába vagy olyan országba lehet visszaküldeni, amellyel bizonyított kapcsolatuk van. Az új rendszer szerint ez a követelmény megszűnne. Csak a kísérő nélküli kiskorúak lennének mentesek a visszaküldési központba való kitoloncolás alól, míg a gyermekes családok jogosultak lennének rá.
Néhány uniós ország már dolgozik azon, hogy potenciális partnerországokat azonosítson a jövőbeli visszaküldési központok számára. Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Görögország tavaly márciusban fogott össze a vitatott projekt megvalósításában, míg Olaszország már egy hasonló programot működtet Albániában, két központtal, amelyek összesen kevesebb mint száz migránst fogadnak be.
Számos szigorítás érkezik
További rendelkezések közé tartoznak a hosszabb őrizetbe vételi időszakok, a szigorúbb beutazási tilalmak és az illegális migránsok felkutatására vonatkozó új hatáskörök.
A visszaküldésre váró illegális migránsok maximális jogi őrizetbe vételi ideje hat hónapról két évre nő, amely hat hónapos meghosszabbítási lehetőséggel és korlátlan időtartammal szabható meg a biztonsági kockázatot jelentő személyek esetében.
A beutazási tilalmak is jelentősen szigorodnának, a legtöbb esetben ötről tíz évre emelkednének, azzal a lehetőséggel, hogy azok életfogytiglani tilalmat kapjanak, akiket biztonsági kockázatnak tekintenek.
Egy másik változás a fellebbezéseket érinti. A jelenlegi szabályok szerint a kitoloncolásokat automatikusan felfüggesztik, amíg a jogi kihívások folyamatban vannak, míg az új törvény megszüntetné ezt az automatikus védelmet, és a bíróságokra hagyná, hogy eseti alapon döntsenek arról, hogy a kiutasítási határozatot fel kell-e függeszteni.
A rendelet bevezet egy európai kiutasítási határozatot is, amely megkönnyíti a kiutasítási határozatok kölcsönös elismerését a tagállamok között, de ez továbbra is önkéntes marad.
A végrehajtás ütemterve volt a legnehezebb kérdés a Tanács és a Parlament közötti tárgyalások során. A kompromisszumos megállapodás értelmében egyes rendelkezések a rendelet hatálybalépését követő 12 hónappal lépnek hatályba. A Tanács kezdetben két évet szorgalmazott.
Civil szervezetek és baloldali európai parlamenti képviselők bírálták a szöveget, mondván, hogy az veszélyezteti a migránsok életét és sérti az alapvető jogokat.
A kritikusok szerint az Európai Unióban idegengyűlölő fordulat következett be
Civil társadalmi csoportok szerint az uniós politikában idegengyűlölő fordulat következett be. A rendelet ugyanis lehetővé teszi az uniós országok számára, hogy az illegális migránsok „lakhelyét vagy más releváns helyiségét” átkutassák. Ezt a rendelkezést a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (ICE) által végrehajtott hírhedt razziákhoz hasonlítja.
„A rendelkezés szándékosan homályos, hogy a különböző tagállamokban széles körű értelmezést tegyen lehetővé. Lehetővé teszi a lakásrazziákat, valamint a migránsokat segítő egyesületek és az egészségügyi intézmények helyiségeiben történő razziákat” – mondta Eleonora Celoria az Asgi olasz jogi szakértői egyesülettől az Euronewsnak.
Bár elismerte, hogy sok tagállamban a rendőrségnek továbbra is bírói engedélyre lesz szüksége a magánlakásokba való belépéshez, a jogszabályt „aggasztónak” nevezte, mivel arra ösztönözheti a hatóságokat, hogy kibővítsék hatáskörüket.
A rendelet most az európai parlamenti képviselőknek és az uniós országoknak hivatalosan is jóvá kell hagyniuk, és akár már a jövő hónapban hatályba is léphet.
Rekordot döntött a migránsok száma
Európa népessége rohamosan fogy, miközben a bevándorlók száma rekordokat dönt. Ha a trendek nem változnak, a kontinens demográfiája teljes átalakuláson eshet át a következő években.
Az európai döntéshozók körében nincs egyetértés, számos politikus támogatja a tömeges migrációt, míg mások óvatosságra intenek.
Az Európai Unióban élő bevándorlók száma 2025-ben elérte a 64,2 milliót, ami 2,1 milliós emelkedés az előző évhez viszonyítva, és rekordnak számít – derül ki a Centre for Research & Analysis of Migration (CReAM) tanulmányából, ami az RFBerlin társadalomkutató intézet egyik rendezvényén került publikálásra.
A jelentés arra is rámutat, hogy 2010-ben a vonatkozó adat 40 millió volt, tehát nagyjából 62 százalékos emelkedés figyelhető meg.
A legtöbb bevándorlót befogadó ország továbbra is Németország maradt, a külföldön születettek száma eléri a 18 milliót, ami kiemelkedően magasnak számít a 83,6 milliós lakosságszámhoz viszonyítva. Bár a bevándorlók 72 százaléka munkaképes korú, a vonatkozó statisztikák arról számolnak be, hogy az érintett társadalmi csoportban a munkanélküliek száma kiugróan magas. Németországban a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék körül mozog, azonban a 2015-ben érkezett migránsok körében ez az arányszám egy 2022-es felmérés szerint elérte a 36 százalékot.
Németország továbbra is a migráció egyik legfőbb célországa maradt, mind nominálisan, mind népességarányosan − nyilatkozta Tommaso Frattini, a CReAM tanulmányának egyik szerzője.
