Tavaly kevesebb árut és rövidebb úton fuvaroztak tavaly Magyarországon 2021-hez képest. A legnagyobb mértékben, 26 százalékkal a vízi szállítás esett, de csökkent a vasút és közút teljesítménye is, elsősorban a háborús helyzet és az aszály miatt. Az intermodális forgalom – amelynél több szállítási mód kombinációjával jut el a célállomásra az áru – ugyanakkor bővült a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) felmérése szerint, amelyet a Herceghalmon rendezett közlekedéslogisztikai Konferencián ismertettek az erről kiadott közlemény szerint.

Nem tett jót a vízi fuvarozásnak sem a háború, sem az aszály.
Fotó: Jászai Csaba

 

Nem 2022 volt a hazai árufuvarozás éve

Nem volt jó éve a hazai árufuvarozásnak tavaly, a nemzetközi gazdasági nehézségek, az energiaárak megugrása, az az orosz–ukrán háború, valamint az aszály okozta terméskiesés miatt visszaesett az áruszállítás Magyarországon. A közúti, vasúti és vízi áruforgalom volumene (261 millió tonna) 6 százalékkal, teljesítménye (50,2 milliárd tonnakilométer) 0,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest az előzetes statisztikai adatok szerint. 

Az orosz–ukrán háború a lengyel-fehérorosz határra korlátozta az Ázsia és Európa közötti selyemút forgalmát, elkerülve Magyarországot.

Ráadásul a megugró orosz–kínai miatt kapacitáshiány lépett fel a transzszibériai vasúton. Ugyanakkor a háború következtében új szállítási irány is született: az ukrán import- és exportforgalom is megindult az adriai kikötők és Ukrajna között, ami azonban novemberben az ukrajnai infrastruktúrát ért támadások miatt nagyon visszaesett. Európán belül a szervezetlen felújítások miatt veszített versenyképességéből a vasút, amihez hozzáadódott az energiaköltségek növekedése, amely a vasutat rosszabbul érintette. Ezért a korábbi tendencia megfordult, és a vasútról a közútra terelődött a forgalom egy része.

A nemzetközi forgalomban bővül a közút

Tavaly 7,1 százalékkal kevesebb árut fuvaroztak közúton Magyarországon, mint 2021-ben, ugyanakkor a fuvarozott távolság kismértékben, 0,2 százalékkal bővült. Belföldön jelentős volt a csökkenés, amit csak némileg tudott ellensúlyozni, hogy a nemzetközi forgalomban nőtt a fuvarozott tonna és távolság is. A közút versenyképességét javította, hogy a hazai vasúti vontatás energiaköltsége az uniós átlagnál is nagyobb mértékben nőtt.

A vasutat a gabonaimport segítette

A vasúti szállításnál a közúttal ellentétes folyamatok játszódtak le. Nemzetközi viszonylatban csökkent a fuvarozott tonna és távolság is. Belföldön viszont fordított helyzet állt elő, nőtt a szállított áru tömege és a távolsága is. Ennek oka, hogy a hazai aszály miatt rekordalacsony volt a gabonatermés, ezért Magyarország importra szorult, a volumene és értéke több mint háromszorosára nőtt 2022 első kilenc hónapjában az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint. Elsősorban Ukrajnából érkezett gabona a hazai malmokba és ez javította a vasúti fuvarozás teljesítményét, ezért a vasúton fuvarozott árutömeg kisebb mértékben (1,3 százalékkal) csökkent, mint a közúti. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2023-ban több mint 42 ezer gabonaszállítmány lépett át a határon Ukrajnából Magyarország felé, a szállított áru mennyisége meghaladta a 2,3 millió tonnát.

Ukrajnából Magyarországra érkező gabonaszállítmányok 2022
 

 

Az aszály és a háború betett a vízi szállításnak

A nagy szárazság rendkívül rossz hatással volt a vízi szállításra. Mivel nem termett elegendő gabona, visszaesett az Ráadásul kapacitáshiány is fellépett a háború hatására. Az uszályok az al-dunai kikötőkből szállították az ukrán exportgabonát. Egyedül a belföldi vízi szállítás nőtt szerény mértékben, de ez nem tudta ellensúlyozni a kieső nemzetközi forgalmat, így összességében negyedével kevesebb árut szállítottak tavaly vízen, mint 2021-ben. Az MLSZKSZ adatai szerint eközben a Magyarországot érintő tengeri konténeres forgalom 6,4 százalékkal nőtt tavaly.

A budapesti terminálok segítették az intermodális forgalom bővülését

Egyedülállóan a szállítási módok között, az intermodális forgalom a 2021-es növekedés után tovább bővült, tavaly több mint 750 ezer húszlábas szabványkonténernyi (TEU) árut szállítottak, elsősorban vasút és közút kombinálásával. (Az intermodális fuvarozás olyan árufuvarozás, amikor a közúti szállítás mellett vasúti, belvízi vagy tengeri szolgáltatásokat vesznek igénybe.) A vidéki terminálokon csökkent a forgalom, Záhonynál az orosz–ukrán háború, Sopronban a forgalom átstrukturálódása okozott visszaesést. 

A magyar gazdaság szempontjából fontos intermodális forgalmat három budapesti terminál bonyolítja, a BILK, a BUCS és az MCC.

Ezeken átlagban 6,9 százalékkal nőtt 2022-ben a teljesítmény: a rakott konténeres forgalom 7,42 százalékkal, az üres konténeres forgalom 7,58 százalékkal bővült. A félpótkocsis forgalom eközben a megugrott vasúti vontatási költségek miatt 0,6 százalékkal csökkent.

Bizonytalan kilátások 2023-ra

Az elmúlt években az európai uniós átlagot meghaladva bővült a magyarországi intermodális forgalom. Az MLSZKSZ most arra számít, hogy az idén az intermodális szállítás teljesítménye a tavalyi szinten marad. „Számos ipari fejlesztés, illetve logisztikai beruházás zárult le, például a dán Jysk több országot kiszolgáló ecseri központja idéntől szolgáltat, az eMAG Dunaharasztiban épülő nagy elosztóközpontja szintén a második fél évben fog bekapcsolódni a logisztikai folyamatokba. Az új beruházások által generált bővülő forgalom kompenzálni tudja a nehéz gazdasági helyzet miatt várható visszaesést” – vetítette előre Fülöp Zsolt, a szövetség elnöke.