Jönnek a zöld pénzek a zöld közlekedésre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb, az energetikához is kapcsolódó, de a fenntartható zöldközlekedés irányába mutató beruházáshoz is nyerhető támogatás a Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervéhez kapcsolódó pályázati rendszerben.
Fotó: Molnár Gyula / Tolnai Népújság
Újabb e-buszok érkezhetnek
A végrehajtandó intézkedések listáját ismertető kormányhatározat nyolc beruházást sorol fel, együtt 419,7 milliárd forint értékben.
Ebből hét projekt kiemelt, egy pedig pályázatos. A pályázatos a zéróemissziós buszközlekedés fejlesztését szolgálja, az ilyen járművek beszerzésére elnyerhető támogatás kerete 60,64 milliárd forint. A kiírásra a 25 ezer fősnél nagyobb városok önkormányzatai, ezen önkormányzatok közlekedésszervezői, a helyi személyszállítás közszolgáltatói, a főváros legfeljebb 100 kilométeres vonzáskörzetének személyszállítási közszolgáltatói, az önkormányzatok, a közlekedésszervezők és a közszolgáltatók konzorciumai, valamint konzorciumi indulás esetén konzorciumi tagként a személyszállítási közszolgáltató alvállalkozói jelentkezhetnek.
A hét kiemelt projektből egy szintén a zérókibocsátású buszközlekedésre vonatkozik, de ez egy kísérleti beruházás, amelyre 2,2 milliárd forintos uniós és 540 millió forintos hazai támogatást kap a Humda Zrt.
Jó lenne végre egy egységes tarifarendszer
Nagyon sokan és nagyon régen várhatják annak a projektnek a megvalósulását, amely megreformálná az országos tarifa- és utastájékoztatási rendszert az országos közlekedésszervező létrejöttével összefüggésben. Az erre felhasználható 9 milliárd forint uniós, plusz 2,43 milliárd forint hazai forráson öten osztozhatnának: az Építési és Közlekedési Minisztérium, a MÁV, a MÁV-Start, a Volánbusz és a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet.
Ám figyelem! A szövegben nem az egységes, országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer létrehozásáról van szó, hanem a meglévő állapot reformjáról, jelentsen ez bármit is.
Ezzel kapcsolatos feladat az Építési és Közlekedési Minisztériumra (ÉKM) testálva (a helyreállítási tervhez kapcsolódóan) olvasható a pályázaton kívüli kormányzati feladatok listáján is, eszerint 2023. első negyedéves határidővel létre kellett hozni azokat a jogszabályokat, amelyek leírják az érintett intézményi keretet, eljárásokat és folyamatokat. Ezek a következők:
- A Nemzeti Közlekedési Hatóságot létrehozó személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosításának hatálybalépése.
- A díjszabási rendszerrel, az utastájékoztatási eljárásokkal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a közszolgáltatók közötti munkafolyamatokkal, a
- közszolgáltatási szerződések kereteivel, valamint a vészhelyzetkezeléssel kapcsolatos intézményi kereteket, eljárásokat és folyamatokat meghatározó jogszabályok és végrehajtási rendeletek hatálybalépése.
Felzárkózás a TEN-T korridoron
A fenntartható zöldközlekedés maradék öt projektje a kötött pályás közlekedés fejlesztését célozza. A feladatokból három ÉKM-é, egy a Budapesti Közlekedési Központé (BKK), egy a MÁV-é.
Az ÉKM hatalmas pénzt kap: 195,99 milliárd forint uniós, plusz 145,17 milliárd hazai forrása (tehát összesen 341,16 milliárd forintja) lesz az elővárosi vasúti hálózat (HÉV) bővítésére. További 20,1 plusz 5,4 milliárd forintot használhat fel a vasúthálózat szűk keresztmetszete kiváltására a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T korridoron) Almásfüzitő és Komárom között. Végül 146,84 milliárd plusz 39,65 milliárd (összesen 186,49 milliárd) forintja lesz a vasúthálózat szűk keresztmetszetének kiváltására a TEN-T korridoron Békéscsaba és Lőkösháza között.
Mindez együtt 553,15 milliárd forint.
A BKK 51 CAF villamos vásárlására, továbbá ezekhez és az alacsony padlós trolikhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésre kalkulálhat 96,4 milliárd forinttal. A beszerzésről ebben a cikkében írt a Világgazdaság.
A MÁV 35,37 milliárd forintból digitalizálhatja és építheti ki a központi forgalomirányítást a TEN-T vasútvonalakon.
