Az elmúlt időszakban több elemzés is felhívta a figyelmet, hogy miközben Magyarország importoldalon a régióban a legalacsonyabb árakon képes kőolajhoz jutni, addig régiós összevetésben jelenleg hazánkban a legmagasabb a benzin, és Ausztria után a második legmagasabb a gázolaj forintban kifejezett ára. Magyarországon 2023. február 27-én az Európai Bizottság gyűjtése alapján 610 forint volt a benzin ára literenként, míg a gázolaj ára 620 forint. A régiós országokban a hazai árszint alatt alakultak az üzemanyagárak. Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Románia és Szlovénia átlagos árszintje 560 forint volt literenként a benzin, és 586 forint a gázolaj esetében. A benzin ára tehát 50 forinttal, a gázolajé 34 forinttal magasabb itthon, mint a régióban.

 

Az üzemanyagárak költségszerkezete három fő csoportba sorolható: a nyersanyag, azaz a kőolaj világpiaci ára forintban kifejezve, az üzemanyagok végső fogyasztói árában megjelenő adóterhek, illetve a fogyasztói ár és a nyersanyagköltségek különbözeteként adódó árrés. 

A kőolaj világpiaci ára a Brent olaj árának forintban kifejezett értéke, amelyet a globális nyersanyagpiacok határoznak meg, és egyformán befolyásolja a régió összes országát. 

Magyarországon meghatározó az olcsóbb, Ural típusú olaj áralakulása, hiszen a kőolajfinomítókban nagyrészt ezt a típust dolgozzák fel, az árazás azonban a Brent nyersolajhoz igazított. Február végén a Brent és Ural típusú olajok közötti árkülönbözet 26 dollár volt, azonban mivel extraprofitadóként a különbözet 95 százaléka befizetésre kerül a költségvetésbe, ezért nem okoz a régiós összevetés során torzítást, ha nyersanyagköltségként hazánk esetében is a Brent olaj árát alkalmazzuk. 

benzinkút
tankolás
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság (archív)

A Brent nyersolaj ára forintban kifejezve a 2022. júniusi közel 300 forintos literenkénti szintet követően csökkenő pályára állt. Az olajár mérséklődése a recessziós kilátásokkal összhangban ősszel is folytatódott, így 2023. február végén literenként 185 forint közelében alakulnak a Brent-jegyzések. 

Az üzemanyagokat terhelő hazai fogyasztási adók átlagosnak tekinthetők.

Az üzemanyagok termékadóinak összege szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a régiós országok között. A 2023. február 27-i adatok alapján 1 liter gázolaj adótartama 0,65 euró (246 forint), a benziné 0,67 euró (254 forint) volt hazánkban. Ennél magasabb a benzin adótartalma Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Csehországban, a gázolaj adótartalma pedig Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és Szlovákiában.

 

A végső fogyasztói ár százalékában kifejezett teljes adótartalom Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a régióban.  Az árhoz viszonyított adótartalom gázolaj esetében az ár 40 százalékát, míg benzin esetében a 42 százalékát tette ki 2023 év elején. Az alacsony százalékos adóterhelés két ellentétes hatásból ered: míg az áfakulcs Magyarországon a legmagasabb, a literenkénti jövedéki mértéke az EU-ban az egyik legalacsonyabb.

 

Az üzemanyagokat érintő jövedéki adó korábban az EU-szabályok által megengedett minimum körül mozgott hazánkban, jelenleg pedig el sem éri azt. 

Az EU-ban 2022-től a benzin minimumadója a literenkénti 0,28 euróról 0,36 euróra (106-ról 137 forintra), a dízelé pedig 0,26-ról 0,33 euróra (99-ről 125 forintra) emelkedett, amire reagálva Magyarország több országhoz hasonlóan derogációs kérelmet nyújtott be. A hatályos jövedékiadó-mértékeket az erre irányuló derogációs kérelem elfogadása esetén akár év végéig fenntarthatja hazánk.

A régiósnál magasabb hazai üzemanyagárakat az is magyarázza, hogy itthon jelentős a nyersanyagköltség és termékadók feletti árrés mértéke az üzemanyagok árában.

A felárat számos tényező befolyásolhatja, amelyekről részletes információval nem rendelkezünk. Ez a tétel tartalmazza a kőolaj-feldolgozás, a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és a szállítás költségeit, valamint további költségtényezőket, illetve a mindezeken képződő profitot. Végső soron a felár a végső fogyasztói ár és a nyersolaj, valamint a termékadók különbözete. A februári adatok alapján a többi régiós országban a benzin esetében literenként átlagosan 102 forint, míg a gázolaj esetében 152 forint a felár. Ezzel szemben hazánkban a benzinhez tartozó felár 170 forint, míg a gázolajhoz kapcsolódó felár 187 forint. A benzin esetében tehát közel 70 forinttal, a gázolaj esetében pedig 35 forinttal magasabb a hazai felár, mint a régió átlagában.

 
 

A felárat befolyásolhatja az is, hogy az üzemanyag-termelők és -kereskedők az egyes országokban eltérő vállalati adókulcsokkal szembesülnek, amelyek nem számszerűsíthetők közvetlenül a termékek árában.

Magyarországon az üzemanyag-termelők és -kereskedők Európa legalacsonyabb társasági adókulcsát fizetik (9 százalék), de emellett érinti őket a 4,1 százalékos kiskereskedelmi adó és az energiaellátók 41 százalékos jövedelemadója. Ez vélhetően nem okoz szélsőségesen nagy torzítást a nemzetközi összehasonlításban, hiszen hasonló adók minden országban léteznek, illetve 2022-ben Ausztria, Horvátország, Szlovákia, Csehország és Románia is extraadókat vetett ki az energetikai ágazatra. A Brent és az Ural kőolaj árkülönbözetét érintő 95 százalékos adót nem vettük figyelembe, hiszen regionális összevetésben nem okoz eltérést, mert az üzemanyagok önköltségi ára esetében a Brent kőolaj árából indulunk ki. Az pontosan nem kalkulálható, hogy ezek az árbevételt és eredményt érintő adók hogyan jelentkeznek az üzemanyagok árában. 

A hazai üzemanyagárakon megfigyelt felár 2022 márciusa óta emelkedett meg jelentősen.

A világpiaci folyamatok, a globális ellátási láncok akadozása mellett az üzemanyagár-sapka versenycsökkentő hatása is hozzájárulhatott az üzemanyagárban megfigyelhető felár emelkedéséhez. Míg 2021. január és 2022. március között átlagosan a benzin fogyasztói árához képest 20 százalék, a gázolaj fogyasztói árához viszonyítva 22 százalék volt a felár aránya, addig 2022 év végére ezek a ráták átlagosan 28 százalékra és 34 százalékra emelkedtek.

 
 

A felár emelkedésében szerepet játszhatott, hogy a külföldi nagykereskedők kivonulásával csökkent a verseny a hazai üzemanyagpiacon. Az ársapka 2022. decemberi kivezetését követően az üzemanyagpiac normalizálódása vélhetően megindult, azonban ez várhatóan fokozatos folyamat lesz. 

Az aktuálisan a régiós áraknál magasabb hazai üzemanyagárszint kialakulásában fontos elem volt az árrések növekedése. Az ársapka kivezetését követően az üzemanyagpiac várhatóan fokozatosan normalizálódik. A magasabb árrés kezdetben még fennmarad, de 2023 során az árrés régiós szintre süllyedése alacsonyabb üzemanyagárakat és érdemi dezinflációs hatást hozhatna.