Tízszer több bérroller is elférne

A bérroller üstökösként robbant be a fővárosi járműmegosztói piacra, és nagyon gyorsan népszerűvé vált. Ma nagyjából 300-350 eszköz áll rendelkezésre, de a környező országok nagyvárosainak igényeiből kiindulva ennek a tízszeresét is elbírná Budapest. Természetes, hogy az ezzel foglalkozó cég egyelőre önmérsékletet tanúsít, hiszen szükségessé válhat a KRESZ esetleges módosítása, illetve az egyes kerületek sajátosságaihoz kell passzítani a használat szabályait. (Van, ahol például a belvárosokban automatikusan csökkentik az eszközök maximális sebességét.)

Ám nem is a szabályrendszerek módosítása a fő kérdés, hanem az, hogy valóban alternatíva tud-e lenni az eszköz az autóhasználat kiváltásához – mondja Tóth Tamás a Lime e-rollermegosztó cég magyarországi képviselője. Egész pontosan az, hogy a külső kerületekből vagy az agglomerációból érkezők használják a tömegközlekedést a belső kerületekig, aztán onnan rollerrel vagy kerékpárral jussanak el a célpontig. Fontos, hogy nem akarják kiváltani a tömegközlekedést – hangsúlyozta –, hanem alternatívát szeretnének kínálni. A jelek szerint ez jó irány, ugyanakkor nem nagyon van arra példa, hogy a kerékpár- vagy a rollermegosztók önmagukban képesek lennének csökkenteni vagy kiváltani az autóhasználatot. Életérzést, praktikus közlekedést azonban el lehet velük érni.

Az agglomerációból a városba érkezőktől nemigen várható el a gépkocsi használatának a kerülése – ennek vannak objektív és szubjektív okai is –, bár a P+R-parkolók kihasználtsága jól mutatja, hogy rendkívül sokan csak a város határáig autóznak, onnan pedig a városi közösségi közlekedést használják. A helyzet az, hogy ezeknél a felhasználóknál nyert helyzetük van a járműmegosztó vállalkozásoknak, főleg azoknak, amelyek a gépkocsi alternatíváját kínálják – vagyis a dugóban araszolgatásnál gyorsabb haladást tesznek lehetővé, emberi erő nélkül. Itthon átlagon felüli a rollerhasználat (egy Lime rollerrel megtett út átlagosan 14 percig tart), ami arra enged következtetni, hogy sokan hosszabb távokra használják, főleg azokon a területeken, ahol kevésbé jó a tömegközlekedés – például a hidakon, hidak közötti célpontokhoz.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható