
Nem véletlenül került fókuszba a lakáspiac és a lakhatás

Nem véletlenül került fókuszba a lakáspiac és a lakhatás
Nagyon készülnek a 2025 első negyedévében induló Lakhatási Tőkeprogramra az ingatlanfejlesztők projektek újraindításával, építésével, kiviteli tenderek meghirdetésével már sok olyan előkészület van, ami a jövő nyártól már érzékelhető változást hoz, de addig is a meglévő, elérhető lakásokat a váraklozások szerint el fogják kapkodni a vevők.

A magyar lakáspiac 90 százalékban a használt lakásról szól, a lakásáremelkedés is 90 százalékban a használt lakások piacán történik, ami azt jelenti, hogy akinek van lakás ingatlana, annak jó helyen van a pénze, mert folyamatosan emelkedik az ára, ami jó befektetés. Ezért is veszik a magyarok tulajdonba a lakást, és nem bérelik, mert azt mondják, hogy addig is jó helyen van a pénzük. Ez igaz – összegezte Takács Ernő, hiszen az elmúlt években megtöbbszöröződtek a lakásárak, ezzel párhuzamosan az igazi probléma, az első lakáshoz jutás.
Az első lakáshoz jutás nemcsak Magyarországon gond, hanem a világ minden fejlett országában.
Az első lakást vásárlóknál ugyanis jellemzően nincs meg az a tartalék, nincs olyan ingatlan, aminek fölment az értéke, és gyakorlatilag úgymond ráfizetéssel jobba költözhetnek.
Egy fejlett lakáspiaccal rendelkező országban körülbelül 30-40 százalékban új lakások forognak a tranzakciókban, a maradék 60-70 százalék a használt.
A gazdaságpolitika fókuszába nem véletlenül került be a lakhatási kérdés és a lakáspiac.
Mi lesz itt tíz-tizenöt év múlva?
Itt óriási tartalékok vannak, tehát kormányzati beavatkozással itt lehet a leggyorsabban eredményt elérni, és egy beruházási konjunktúrát indítani, ellensúlyozni az elmaradó állami beruházások miatt visszaesett megrendelésállományt, ami a kivitelező cégeket nagyon rosszul érintette.
Ezért is fókuszál ide a kormány, ráadásul a lakhatási kérdés minden választópolgárt érint, sokkal nagyobb hatással van egy ember életére ez a problémakör, mint mondjuk az, hogy hol épül egy gyár, irodaház, vagy hol lesz szálloda.
Az ingatlanfejlesztőknek mindig négy-öt, de inkább tíz-tizenöt évvel előre kell gondolkodniuk,
azt kell például kitalálni egy-egy nagyobb lakóterület, vagy városon belüli rozsdaövezet megtervezésekor, hogy
- ott az ott élő emberek hova járnak majd dolgozni,
- mivel közlekednek,
- lesz-e autójuk, vagy nem,
- kell-e nekik konyha a lakásban, azaz hol és hogyan étkeznek majd,
- összességében olyan szintű társadalmi, gazdasági folyamatokat kell előre érezni, amik
rossz prognózissal adott esetben egy projekt bukását okozhatják
– mutatott rá az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke a létfontosságú részletkérdésekre.
A beszélgetésben szó esett:
- az ingatlanfejlesztés lényegéről, hogy milyen komplex szemlélet mentén dolgoznak, pontosan mivel foglalkoznak (00:26–3:59),
- az előre látó tervezésről, hogy másként élünk mint száz éve, és máshogy fogunk pár év múlva, ehhez hogyan kell tervezni a nagy lakásprojekteket (04:00–15:27),
- a hazai lakáspiacot mozgató használt ingatlanok túlsúlyáról, az új építésűek arányának növeléséről, ennek fontosságáról (15:28–21:40),
- a fejlesztői profitról (21:41-27:19)
- hogyan épülhet az idei 10-12 ezer helyett már jövőre 25 ezer lakás, a Lakhatási Tőkeprogram lényegéről (27:20-39:01)
A teljes beszélgetést alább hallgathatják meg:
A VG további podcastjeit pedig ezen a linken érhetik el.







