A Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulóján tartott nagyszabású katonai parádén tegnap 15 ezer katona, több mint 160 repülőgép és 580 hadi jármű vett részt, valamennyi hazai gyártású. Számos fegyvert első alkalommal mutattak be, például az 1997 óta fejlesztés alatt álló Dongfeng 41 interkontinentális ballisztikus rakétát. Ennek hatótávolsága 15 ezer kilométer, vagyis elméletileg harminc percen belül képes elérni az Egyesült Államok szinte bármely részét, és egyszerre tíz különböző célpontra kilőhető nukleáris robbanófejet hordoz. A szintén először bemutatott JL–2 tengeralattjáróról indítható rakéta ugyan nem éri el az amerikai partokat kínai vizekről, de megmutatja, hogy Peking képes nukleáris csapásra hasonlóval válaszolni – mondta a Reutersnak Jositomi Nozomu, a Nihon Egyetem professzora, nyugalmazott japán dandártábornok.
A CNN kiemelte a drónokat is, amelyek fejlesztésében Kína a világelsők között van. A DR–8-as lopakodó drón például feltételezések szerint a hangsebesség ötszörösével tud repülni, a szintén lopakodó Éles Kard pedig a drónhadviselés egy egészen új szintjét képviseli, mert képes kijátszani a fejlett légvédelmi rendszereket is Sam Roggeveen, az ausztrál Lowy Institute nemzetközi biztonsági programjának igazgatója szerint.
Hszi Csin-ping elnök katonai modernizációs programja egy ideje már fejfájást okoz a szomszédoknak és egyre inkább az Egyesült Államoknak is. Az elmúlt években jelentősen nőtt az ország katonai költségvetése, bár pontos összeget nem tudni: tavaly hivatalos pekingi adatok szerint 175 milliárd dollárt költöttek védelemre, de a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) kutatóintézet 250 milliárdra, az amerikai védelmi minisztérium 200 milliárd dollár körülire teszi ezt az összeget. A különbség a Pentagon szerint abból adódik, hogy a kínai kormány nyilvánosságra hozott katonai költségvetéséből hiányoznak jelentős tételek, például a kutatás-fejlesztésre, illetve a külföldi fegyverbeszerzésre fordított összegek. Ami biztos: Kína mindenképpen második az Egyesült Államok (648,8 milliárd dollár) mögött, messze megelőzi Szaúd-Arábiát (67,6 milliárd), Indiát (66,5 milliárd), Franciaországot (63,8 milliárd) és Oroszországot (61,4 milliárd). Hivatalos adatok szerint tavaly 8,1, az idén 7,5 százalékkal nő a katonai költségvetés, 2019-ben már az egymást követő negyedik évben marad egy számjegyű a növekedés, és ennél nagyobb arány nem is várható a gazdaság lassulása miatt – mondta a CNBC-nek Roy Kamphausen, a seattle-i székhelyű National Bureau of Asian Research (NBR) kutatóintézet elnöke.
Kína ráadásul az elmúlt öt évben belépett a világ legnagyobb fegyverexportálói közé is az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország és Németország mellé; a SIPRI adatai szerint ez az öt ország adja a teljes kivitel háromnegyedét. Peking legnagyobb piaca Banglades, Mianmar és Pakisztán, valamint az Új selyemút kezdeményezésében részt vevő államok, ezzel az üzlet mellett egyúttal garantálja a kínai befektetések biztonságát is ezekben az államokban.
Éleslövedéket használtak a rendőrök Hongkongban
Éleslövedékkel megsebesítettek Hongkongban egy tüntetőt a rendőrök a tegnapi demonstráción. Sajtóhírek szerint a férfi a mellkasán sebesült meg. A tiltakozók több helyen összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt, gumilövedékeket és vízágyút is bevetettek. | VG
