Meglepetést okoztak az amerikai bérek

Csalódást keltő decemberi munkaerőpiaci adatok érkeztek pénteken az Egyesült Államokból, de a teljes képet tekintve a Fednek továbbra sincs oka aggódni a munkaerőpiac miatt. Az amerikai gazdaság az év végén a vártnál jóval kevesebb új munkahelyet hozott létre, a nem mezőgazdasági munkahelyek száma decemberben csak 145 ezerrel bővült a várt 165 ezer helyett. Az adat tavaly május óta a leggyengébb, és jelentős lassulás a 256 ezres novemberi bővülés után. A 145 ezres növekedésből mindössze 6 ezerért felelt a közszféra, a maradék 139 ezer állást a versenyszféra hozta létre.

A munkahelyek számának növekedése korántsem volt egyenletes a különböző ágazatok között. A szolgáltató szektor vitte a prímet 40 ezer új állással. Az őszi választás szempontjából is meghatározó feldolgozóipar viszont nem bővült, az álláshelyek száma 12 ezerrel csökkent november óta, a bányászatban pedig, amely Donald Trump egyik legfontosabb bázisa, novemberhez képest 9 ezerrel kevesebb a munkahely.

A béremelkedés ütemére érdemes odafigyelni. A növekedési ütem bő másfél éves mélypontra esett decemberben: az átlagos órabérek éves bázison 2,9 százalékkal nőttek, 2018 júliusa óta ez az első 3 százalék alatti havi adat. A legtöbb elemző azt hangsúlyozta, hogy a 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta nagyobb béremelkedési ütemet indikálna. A Wells Fargo makroszakértői arra utaltak, hogy a szerény béremelkedés hátterében az alacsony inflációs várakozások állnak: a cégek nem emelnek bért, mert azzal számolnak, hogy a dollár jövőre nem veszít a vásárlóerejéből. Más elemzők azzal magyarázták az adatot, hogy a munkaerőpiac mégsem olyan szűk, mint ahogy a ráta sugallja, van még lehetőség további bővülésre.

Az is indokolhatja a lassú ütemet, hogy a vállalati szektor egy része a kereskedelmi háború hatásaival küzd, így nem marad forrása béremelésre, ami rontja az átlagos bérdinamikát. A Trade Partnership Worldwide friss tanulmánya szerint 2018 februárja és tavaly november között a Kínából importált termékekre kiszabott vámtarifa 37,3 milliárd dollárt tett ki, ezenfelül 8,7 milliárd dollár veszteséget okozott a Kínába irányuló export kiesése. Összesen tehát az amerikai vállalati szektornak eddig megközelítőleg 46 milliárd dollárba került Donald Trump piacvédő háborúja. Hangsúlyos az a megállapítás is, hogy ugyan Kanada és Mexikó már eltörölte az amerikai árukra kivetett vámokat, a két országba irányuló kivitel azonban a várakozásokkal ellentétben nem növekedett. Az elemzés szerint ez arra utalhat, hogy a külföldi vállalatok a bizonytalanságok miatt új beszállítókat keresnek, így lehetséges, hogy a vámháború előtti észak-amerikai kereskedési volumen nem is áll helyre.

Ezzel együtt a munkaerőpiac rendkívül stabil, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékon, bő ötvenéves mélyponton stagnált. A foglalkoztatottsági ráta, amelybe az Egyesült Államokban beszámítják az álláskeresőket is, 63,2 százalékon áll, ez a második legjobb adat az elmúlt hat évben. Az adatközlést nem kísérte számottevő piaci reakció. A dollár minimálisan, 0,1 százalékkal gyengült az euróval szemben, majd korrigált, míg az állampapírhozamok enyhén, 1-2 bázisponttal csökkentek. Az alig érezhető piaci hatás oka, hogy a változatlan, 3,5 százalékos ráta teljes foglalkoztatottságot jelent, a munkaerőpiaci adatok kismértékű ingadozása pedig vélhetően nem befolyásolja a Fed monetáris irányvonalát.