Váratlanul leállt szombaton az orosz segítséggel befejezett és Oroszországból importált fűtőelemekkel működtetett busehri nukleáris reaktor, amelyet még 2011-ben helyeztek üzembe.
A létesítmény működésének példa nélküli felfüggesztését iráni médiahírek szerint baleset okozhatta, ám ezt az információt az erőmű működését felügyelő Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) mostanáig nem erősítette meg. Mahmúd Dzsafári, az iráni atomenergia-ügynökség tisztségviselője azonban már márciusban előrevetítette az erőmű lehetséges leállását, amikor arról beszélt, hogy Irán nem tud cserealkatrészeket beszerezni Oroszországból a Teheránnal szemben 2018 óta érvényben lévő amerikai pénzügyi szankciók miatt.
Az Egyesült Államok azután állította vissza, illetve terjesztette ki az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket, hogy Donald Trump amerikai elnök három éve kiléptette országát az 2015-ös iráni atomalkuból, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglaltakhoz. Teherán válaszul megtagadta vállalt kötelezettségeinek teljesítését, legutóbb pedig korlátozta a NAÜ ellenőreinek tevékenységét. A Közös átfogó cselekvési terv (Joint Comprehensive Plan of Action – JCPOA) néven futó megállapodás felélesztését célzó tárgyalások idén áprilisban mégis újrakezdődtek, az USA mellett Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, valamint Németország és Franciaország részvételével. A felek vasárnap – két nappal az új iráni elnök, Ebrahim Raiszi megválasztása után – hatodszor ültek tárgyalóasztalhoz Bécsben. Az európai uniós főtárgyaló szerint ezúttal is fontos lépéseket tettek a megállapodás felé; Enrique Mora uniós tisztségviselő a megbeszélést követően kijelentette: „Tisztábban látunk a technikai dokumentumok tekintetében, ami lehetőséget biztosít számunkra, hogy pontosabb elképzelésünk legyen arról, milyen problémák állnak még az utunkban.”
Az egyeztetésekre rálátó diplomaták szerint a Bécsből érkező pozitív üzenetek ellenére előfordulhat, hogy a keményvonalas Ebrahim Raiszi beiktatásával a politikai akadályok áthághatatlanná válnak. Mindezt erősítheti, hogy az Ali Hamenei ajatollah lehetséges utódjának tartott korábbi teheráni főügyész első sajtótájékoztatóján leszögezte: a JCPOA-t aláíró országok követelésével ellentétben az iráni ballisztikusrakéta-program ellenőrzése nem lesz az atomalku része, és Teherán a térségben aktív síita milíciák támogatásáról sem hajlandó lemondani.
Tárgyalópartnerei régóta azzal gyanúsítják Iránt, hogy titokban atomfegyvert fejleszt. Teherán ezzel szemben azt állítja, hogy kizárólag orvosi célokra dúsít uránt.
