A Covid-19 új változatai miatt több országban felszökő fertőzési mutatók egyre valószínűbbé teszik, hogy globálisan hosszú távra is illúzió lehet a járványnak véget vető nyájimmunitás elérése. Emiatt nő az igény rá, hogy a közgazdászok olyan modelleket dolgozzanak ki, amelyekben a koronavírus a következő években is velünk marad, endemikussá válik. A Capital Economics elemzése szerint a gazdaságok ennek ellenére visszatérhetnek a normális kerékvágásba, ennek azonban feltételei vannak.
Az alapteória szerint egy vírus terjedése megállítható, ha az emberek zöme immunitást szerez ellene megfertőződés útján, vagy védőoltás révén. Számos tényezőtől függ azonban, a népesség mekkora hányada jelenti ezt a küszöböt, ráadásul a szám változik is, például attól függően, mennyire hatékony és tartós a megszerzett immunitás, vagy milyenek a kapcsolatok más, fertőzött népességekkel.
A Covid-19 esetében az új, fertőzőbb és ellenállóbb variánsok megjelenése – tekintve az oltásellenességet is – elérhetetlen magasságokba tolhatta ezt a küszöböt, ráadásul a világ jelentős részében lassan halad a vakcinázás.
Az Amerikai Fertőző Betegségek Társasága nemrégiben úgy becsülte: a delta variáns jelentősen 80 százalék fölé tolhatta a nyájimmunitási küszöböt, de lehet, hogy 90 százalék közelébe. Tekintve, hogy az új vírusváltozatok erodálják a vakcinák hatékonyságát, még a 95 százalék se elég - idézte a Bloomberg Greg Polandot, a Mayo klinika kutatóját a minnesotai Rochesterből. Ezzel szemben az Egyesült Államokban még a népesség 60 százaléka sem kapott oltást, még az élen járó országok is csak 80 százalék körül járnak, egyik-másik afrikai országban pedig még szinte nem is oltottak.
Makroekonómiai szemszögből nézve a kilátást a Covid-19 endemikussá válására a legfontosabb kérdés, hogy visszatérővé válnak-e a zárlatintézkedések, hiszen a gazdasági károkat elsősorban ezek okozták
– írta elemzésében Neil Shearing, a Capital Economics fő közgazdásza. A korlátozások elkerülhetők, ha a népesség nagy részét beoltották, és ha a vakcinázás révén sikerül alacsonyan tartani a kórházba kerülők, illetve a halálos áldozatok számát, amihez természetesen az is kell, hogy az elérhető oltások elég hatékonyak legyenek az új vírusváltozatokkal szemben. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a kormányzatok minden bizonnyal újabb fertőzési hullámok estén is hajlandók lesznek eltekinteni a zárlatintézkedésektől – írta Shearing.
Egyes országok valószínűleg a továbbiakban is megkövetelik majd, hogy egyes szolgáltatások és rendezvények rendelkezzenek vakcinaigazolvánnyal, de nem öncélúan, hanem azért, hogy ösztönözzék az oltakozást. Ahogy most állunk, ez sokkal valószínűbb Európában, mint az Egyesült Államokban, ahol államonként eltérőek a szabályok, és a polgárok sokkal kevésbé fogadják el az állami beavatkozást - írta Shearing. A nemzetközi utazásokat várhatóan a korábbiaknál több korlátozás és bürokratikus akadály terheli majd, és sok helyen megkövetelhetik az emlékeztető oltást is - Izraelben például a 60 éven felüliek majdnem fele már meg is kapta.
Sok országban ugyanakkor még az első oltások beadása is problémát jelent, és nem is csak az afrikai országokra kell gondolni, hanem olyan feltörekvő óriásokra, mint India, Indonézia, Brazília és az oroszok. Az utóbbi országban az oltásellenesség miatt a népességnek csak ötöde kapott eddig két oltást. Az ilyen országokban az újabb járványhullám újabb zárlatintézkedéseket jelent. Speciális eset Kína, ahol magas az oltottság, mégis zárlatokkal reagálnak akár néhány új fertőzésesetre is.
Kína stratégiája hosszú távon fenntarthatatlan lesz, ha a vírus endemikussá válik
– véli az elemző.
