Mi az a chip (csip)?

Szinte minden mai elektronikus eszköz tartalmaz szilícium tartalmú félvezetőkből készült integrált áramköröket, melyeket mikrocsipnek nevezünk. Ezek különböző egymással összekapcsolt elektronikus alkatrészekből – például tranzisztorokból, ellenállásokból, kondenzátorokból – épülnek fel, melyek ostavékony hordozóra vannak nyomtatva. Ezek rétegenként épülnek egymásra a fotolitográfiának nevezett folyamat során.

Mára az eredeti, számítógépes felhasználás mellett egyre több elektronikus eszközben használatosak, részben a dolgok internete (Internet of Things, IoT) terjedésének, részben a funkciók bővülésnek köszönhetően. Így ezen eszközök a háztartási gépektől az okostelefonokon keresztül az autókig kulcsfontosságú alkatrésszé váltak. 

A TS Lombard év elején kiadott jelentése szerint mára a csipek a gazdasági növekedés olajnál is fontosabb alapanyagává váltak. 

Miért van chiphiány?

A chiphiány okai a koronavírus-járvány kezdetére vezethetőek vissza, amikor is a lezárások miatt csökkenő kereslet hatására az autók iránti csökkenő kereslet hatására a gyártók számos megrendelést visszamondtak, miközben 

a távoli munkavégzés terjedése megnövelte a keresletet a számítástechnikai eszközök iránt.

A felhőszolgáltatások és kommunikációs platformok, mint például a Zoom infrastruktúrájának fejlesztése is növelte a keresletet, így a gyártók is átállították kapacitásaikat ezen ügyfeleik igényeinek megfelelően. Amikor a kereslet az autók iránt a vakcináció és az újranyitás következtében visszapattant, az autógyáraknak azt kellett tapasztalniuk, hogy a sor végére kerültek a prioritások kapcsán. 

Az autógyárak által alkalmazott "just in time" (pont időben) készletezés tovább rontott a helyzeten. 

Fotó: FRANKHOERMANN/SVEN SIMON / AFP

A lezárások alatt otthonukba kényszerült emberek megtakarítása, kiegészülve az Egyesült Államok és más fejlett országok nagylelkű gazdaságélénkítő programjaival azonban továbbra is magasan tartotta a háztartási- és szórakoztatóelektronikai cikkek iránti igényt is, miközben ebben az időszakban érte el a csipek gyártásának oroszlánrészét adó, sokáig sikeresen védekező kelet-ázsiai térséget a koronavírus-járvány, ami miatt gyárleállások is szükségessé váltak. A csiphiány emiatt túlnőtt az autógyártáson és elérte az egyéb elektronikai termékek gyártóit is.

A Goldman Sachs becslése szerint akár 169 iparág is érintett lehet.

A hiány így olyan vállalatokat is elért, mint az Apple, mely felével csökkentette az iPadek gyártását, de a többi okostelefon-gyártó termelése is csökkent és a Sony legújabb Playstationjéből sem biztos, hogy lesz elegendő karácsonyra.

A globális csiphiány okai között szerepel a csökkenő szabad kínálat hatására meginduló felhalmozás is jövőbeli ellátási nehézségektől tartó cégek részéről. A Kína ellen bevezetett amerikai korlátozások életbe lépése előtt a Huawei és más kínai cégek is jelentős mennyiséget vásároltak fel a félvezetőkből. 2020-ban így Kína 14 százalékkal növelte csipimportját.

Valószínűleg a kriptovaluták szárnyalása és az emiatt növekvő kereslet a szintén jelentős mennyiségű csipet használó, azok bányászatára szolgáló eszközök iránt sem javított a helyzeten.

A hamis csipek tündöklése

A globális csiphiányról szóló hírek nem kerülték el a zavarosban halászók figyelmét sem, ezért megjelentek a hamisított csipek is a piacon. Ezek azonban sok esetben egyáltalán nem működőképesek, ám néhány esetben a legitim csipgyárak selejtes termékei, melyek ugyan a kívánt teljesítményt nem érik el, de az esetek többségében megfelelően működnek. Tekintve azonban, hogy sokszor biztonsági funkciókat vezérlő eszközökről van szó – mint például az ABS az autókban vagy épp valamilyen biztonsági rendszer egy repülőn – ezek jelenléte nem megnyugtató.

Fotó: FRANKHOERMANN/SVEN SIMON / AFP

A csalók kihasználva a cégek sürgető igényét a szilíciumlapkák iránt a szokásosnál könnyebben tudják azokat átverni. Ez ellen a cégek a hamis elektronikai termékeket nyilvántartó adatbázisok segítségével védekezhetnek. 

A csiphiányt nyerészkedésre használó szélhámosok sok esetben előre kérik a fizetést és egyáltalán nem foglalkoznak a termék leszállításával.

Meddig tart a chiphiány?

Az, hogy a hiány meddig tarthat természetesen számos tényezőtől függ, de a legtöbb előrejelzés nem számít gyors javulásra. Noha a Samsung a legfrissebb hírek szerint 17 milliárd dollárért épít Texasban csipgyárat és a következő három év során több mint 200 milliárd dollárt tervez befektetni, elsősorban azért, hogy növelni tudja a félvezetők kibocsátását, a texasi gyár csak 2024 végén kezdhet termelni.

Az Intel és a TSMC is komoly beruházási terveket jelentett be az idén, azonban ezen üzemek építése hosszú folyamat, legalább másfél-két évig tart mire megkezdhetik a gyártást. Nem segít ezen az sem, hogy a vezető gazdasági hatalmak az Egyesült Államoktól az Európai Unión át Kínáig jelentős forrásokat biztosítanak a kapacitások növelésére, hiszen 

évekig tart mire ezek hatására beindul a termelés növekedése.

A csipgyártók egyébként már csúcsra pörgették a termelést, az iparágat tömörítő Semiconductor Industry Association (SIA) szerint a harmadik negyedév során minden korábbinál több integrált áramkört szállítottak le. 

Az autóipar kapcsán az IHS Markit augusztusban még úgy fogalmazott, hogy 2022 első felében történhet meg a csipellátás stabilizálódása és a második félévtől pöröghet fel igazán a termelés, ám most már ezt csak 2023 második negyedévétől várják, miközben jelentésükben a félvezetők keresletének és kínálatának folyamatos egyensúlytalanságát jósolják.

Fotó: Julian Stratnschulte / AFP

Hasonlóan borúlátó sok szakértő a helyzet feloldása kapcsán, de a fenti példa is jelzi, hogy ezen előrejelzések sokszor tévedhetnek. A globálisan felpörgő infláció csökkentheti a keresletet a csipeket használó termékek iránt, míg az újból üzembe helyezett régebbi gyárak – melyek az autóipar által használt, döntően régebbi csipek gyártására azért kiválóan alkalmasak – növelhetik a kínálatot. Nem tudjuk azt sem, hogy a hiánnyal és hosszú szállítási időkkel szembesülő cégek milyen mértékben rendeltek a szükségesnél nagyobb mennyiségű csipet és ezeket mikor kapják meg.

Milyen következményekkel járhat hosszútávon a hiány?

A történelmi tanulságok szerint a kínálat szűkösségére adott reakciók gyakran vezetnek túlkompenzációhoz, ami a Financial Times májusi írása szerint idővel ellentétes eredményt, túlkínálatot eredményezhet, hasonlóan ahhoz, mint amikor a ketchupos doboz többszöri megnyomása és ütögetése után sem indul meg az áramlás, majd hirtelen mindent beterít a szósz.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) arra figyelmeztetett jelentésében, hogy 

a csipgyártással kapcsolatos problémák kompenzálását célzó jelentős állami támogatások a jövőben túlzott kapacitások kiépüléséhez vezethetnek, 

ami letörheti a jelenlegi hiányon busásan profitáló cégek nyereségét és akár azok huzamosabb távú dotációját igényelheti.

Az integrált áramkörök hiánya a vállalatokat is arra késztetheti, hogy a minél karcsúbb és hatékonyabb ellátási láncokat és a rendkívül alacsony és rövidtávra elegendő készleteket használó modelljeiket újragondolják és rugalmasabb megoldásokat dolgozzanak ki.