A vállalati gyorsjelentésekből sok információt meg lehet tudni, különösen ha a számok mögé nézünk és azt is megvizsgáljuk, hogy mik azok a kérdések, amik a cégeket foglalkoztatják. Ezt tette a FactSet nevű cég szenior elemzője John Butters is, aki szerint 2010 óta, mióta ezeket az adatokat gyűjtik, az S&P 500-ban szereplő cégek közül sosem beszéltek többen az ellátási láncokról és az inflációról – írja a Marketwatch.
Mindeddig 475 cég jelentkezett az indexben szereplők közül harmadik negyedéves adataival és ezek közül 342, vagyis a cégek 72 százaléka említette az "ellátási lánc" kifejezést. A korábbi rekord 2020. első negyedéve volt, ám ekkor csak 292 vállalat tartotta fontosnak annyira ezt a problémát, hogy arról gyorsjelentésében is beszéljen.
Hasonló a helyzet az inflációval is, melyről 295 vállalat beszélt harmadik negyedéves adatai kapcsán. Az említésének gyakorisága ráadásul az előző negyedév rekordját döntötte meg, amikor még csak a cégek 44 százaléka tartotta fontosnak megemlíteni a kérdést.
A két jelenség természetesen összefügg, így az Egyesült Államokban a jegybank szerepét ellátó Fed elnöke, Jerome Powell is azon a véleményen van, hogy
az inflációt elsősorban az ellátási láncokban kialakult szűk keresztmetszetek okozzák,
és az ellátási nehézségek enyhítésére a Fednek nincsenek eszközei.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), melyet a központi bankok központi bankjaként szoktak leírni a hónap elején kiadott jelentésében szintén az ellátási nehézségekben látja a drágulások okait. Ezek a BIS szerint azért alakultak ki, mert a koronavírus okozta recesszióból kilábaló gazdaságokban
a fogyasztás szerkezete a feldolgozóipari termékek felé mozdult a szolgáltatásoktól.
Mindezt az akadozó ellátással szemben magukat túlbiztosítani kívánó cégek felhalmozása és többletrendelése tovább súlyosbította. A BIS szerint a helyzetet a békeidőkre jellemző vékony ellátási láncok tovább rontották. Ezek ugyanis a hatékonyságot helyezték a középpontban a rugalmasság helyett, így kevés tartalékkal rendelkeztek.
Az így kialakuló hiányok valóban felfelé tolták az árakat, ám egyelőre nem indult be a tartós inflációhoz vezető bér- és áremelkedési spirál a BIS szerint.
Az utóbbi idők egyik legnagyobb gazdasági vitáját kiváltó kérdés arról szól, hogy mennyiben írható a mostani áremelkedés az ellátási nehézségek számlájára. A kérdésre könnyen lehet, hogy hamarosan választ kaphatunk, legalábbis a Bloomberg írása szerint a helyzet javulásnak indult.
A tengeri szállítás árait mérő Drewry's World Container index értéke már 8 hete csökken folyamatosan
és bár még mindig jóval magasabb a sokéves átlagnál, már 19 százalékkal elmarad a szeptemberi csúcstól.
Az olyan nagy cégek, mint a Target és a Walmart egyaránt arról beszéltek az utóbbi időben, hogy jelentős mennyiségű készlettel várják a karácsonyi rohamot. Az amerikai feldolgozóipar októberi adatai alapján még az autógyártást bénító csiphiány is enyhülni látszik, legalábbis a járműgyártás volumenének 11 százalékos növekedése erre utal.
Ugyanakkor ez még nem jelenti a válság végét, így hiába csökken például a naponta érkező konténerszállító hajók száma, azokból még mindig rekordmennyiségű várakozik a Los Angeles-i kikötőben és a várakozási idő továbbra is növekszik. Azonban a legtöbb jel arra mutat, hogy csökken az ellátási láncokat érintő nyomás.
