Törökországban az éves inflációs ráta novemberben 21,31 százalékra emelkedett az előző havi 19,89-ról, és meghaladta a 20,7-es piaci várakozást. 

Ez volt a legmagasabb infláció 2018 novembere óta, amely messze a központi bank 5 százalékos célja felett áll. Egyes elemzők szerint azonban az infláció a közeljövőben elérheti a 27 százalékot is, mivel a török jegybank Recep Tayyip Erdoğan elnök elvárásaihoz igazodva szeptember óta 400 bázisponttal, 15 százalékra csökkentette irányadó kamatlábát, és várhatóan folytatja a pénzbőséget teremtő politikáját. Az enyhítési ciklus a piaci elemzők szerint a líra összeomlásához is vezethet, tekintve, hogy az év eleje óta 46 százalékkal esett az értéke a dollárhoz képest, és csak az elmúlt hónapban 27 százalékot zuhant.

 Emellett a gazdasági elemzők arra is rámutatnak, hogy a pénzügyi és gazdasági egyensúly megbillenése paradox módon oda vezethet, hogy a további kamatcsökkentés végül negatív hatással lehet a GDP növekedésére is az elkövetkező hónapokban. 

Törökország gazdasága a harmadik negyedévében 7,4 százalékkal bővült éves alapon, és 2,7-et erősödött az előző negyedévhez képest. 

Fotó: RAMI AL SAYED

Az elemzők 2021 egészében 9,5 százalékos növekedést várnak, miután tavaly a török gazdaság Kínához hasonlóan recesszió nélkül vészelte át a járványt, 1,8 százalékkal bővülve. Ugyanakkor Erdoğan a romló pénzügyi helyzet miatt csütörtökön Nureddin Nebatit nevezte ki pénzügyminiszterré, miután lemondott Lütfi Elvan, az utolsó olyan vezető tisztségviselő, aki az ortodox politikához ragaszkodott a valutaárfolyam összeomlásához közelítő kormányban.

A török jegybank kamatpolitikája, a zuhanó török líra és a vészesen apadó devizatartalékok miatt a Fitch hitelminősítő „stabilról” „negatívra” rontotta az ország kilátásait, melynek hatására a líra további zuhanásba kezdett a reggeli órákban.

Novemberben az energiaköltség 22,14 százalékkal emelkedett, felgyorsulva az októberi 25,76-os növekedésről, míg az élelmiszer-infláció enyhén mérséklődött, 27,11-os volt a korábbi 27,41 százalékkal szemben. A maginfláció, amely nem tartalmazza az olyan volatilis tételeket, mint az élelmiszerek és az energia, 17,62 százalékra emelkedett az októberi 16,82-ról. Havi szinten a fogyasztói árak 3,51 százalékkal ugrottak meg, ami meghaladta a 3 százalékos emelkedésre vonatkozó várakozásokat.