Így válhat egy céges karácsony járványügyi tanmesévé

A megújuló energiával foglalkozó, norvég Scatec november 26-án tartotta a céges karácsonyi ünnepségét Oslóban. 120 dolgozót hívtak meg a partira, amit egy étteremben rendeztek. Közülük mintegy nyolcvanan fertőződtek meg a koronavírussal aznap este – írja a Norvég Közegészségügyi Intézet  adataira hivatkozva a Bloomberg. Azóta a fertőzöttek 60 százalékának szervezetében kimutatták a vírus omikron nevű, a WHO által aggodalomra okot adónak tartott variánsát.

A karácsonyi parti részvevői 30 és 50 közötti, aránylag fiatal emberek voltak; a legtöbben valamikor május és november között kapták meg a koronavírus elleni oltásuk második adagját, és a cég mindannyiukat kérte, hogy teszteltessék magukat a parti előtt, ahol aztán ennek tudatában jókedvűen ettek, ittak, énekeltek, táncoltak. Az étteremben rajtuk kívül is mintegy százan fordultak meg aznap este. Közülük több mint hatvanan szintén megfertőződtek.

Jó hír, hogy egyikük betegsége sem olyan súlyos, hogy kórházi kezelésre szorulna. De a fertőzöttek több mint 70 százaléka panaszkodott arra, hogy köhög, levert, fáj a feje vagy a torka, és a betegek több mint fele be is lázasodott. Azaz a védőoltások ellenére is tünetekkel ment át rajtuk a vírusfertőzés.

Nem vesszük elég komolyan?

A szakértők már korábban figyelmeztettek arra, hogy a koronavírus nagyobb eséllyel terjed a zárt terekben, főleg ott, ahol az oslóihoz hasonló vigadozás, éneklés-táncolás folyik. Az omikron fertőzőképessége még ennek a ténynek a türkében is meglepő. A vakcinákkal szembeni ellenálló-képessége úgyszintén.

A WHO múlt héten adott hangot aggodalmának, hogy az először Dél-Afrikában, november végén azonosított omikron vírusváltozat fenyegetését nem vesszük eléggé komolyan. 

Az első híradások, amelyek arról szóltak, hogy a variáns okozta betegség kevésbé súlyos lefolyású, mint a jelenleg még domináns delta, vagy a korábbi, aggodalomra okot a görög ábécé betűiről elnevezett variánsok hamis biztonságérzetet ébreszthettek az emberekben.

Egy fertőzőképesebb vírus épp akkora, vagy akár nagyobb, pusztítást tud csinálni, mint egy súlyosabb, de kevésbé fertőzőképesebb vírus

 – hangoztatta múlt keddi sajtótájékoztatóján Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet tanácsadója. Főképp most, az ünnepek idején, amikor a szokásosnál is többet megyünk közösségbe, ülünk össze hosszasan zárt terekben.

A norvég fővárosban azóta korlátozó intézkedéseket vezettek be a vírus terjedésének lassítására; újra kötelezővé tették a home office-t, a boltokban és a tömegközlekedésen pedig az arcmaszk használatát. És a megerősítő oltási kampányba is belehúztak.

A két oltás nem elég, de mikor jöjjön a harmadik

A szakértők, miközben próbálnak minél többet megtudni az omikronról, arra figyelmeztetnek, hogy a vírusváltozat terjedésének ebben a korai szakaszában egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a variáns mindenkinél hasonlóan enyhe betegséget idéz elő, mint az olsói karácsonyi parti tagjainál. Könnyen lehet, hogy vannak olyan különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok, amelyeknél épp olyan halálos, mint akármelyik korábban azonosított variáns.

 Abban már most biztosak, hogy az új variánssal szemben feltűnően kevéssé védenek a vakcinák. Az ameriakai Pfizer és a német BioNTech által gyártott mRNS-alapú vakcina, amely a második leggyakrabban használt koronavírus elleni védőoltás a világon, csak a harmadik dózis után ad olyan mértékű védelmet az omikron ellen, mint a két dózis a delta ellen. A gyártó szerint érdemes hat hónappal a második oltás után a harmadik injekciót is felvenni.

A világon a legtöbb karba beadott vakcinát a kínai Sinovac adja, annak ellenére, hogy a korábbi vírusváltozatokkal szemben kevésbé hatékony védelmet nyújtott. Ám a legújabb kutatások szerint mégsem érdemes túlságosan sietni a CoronaVac harmadik adagjával, mert minél később kapja meg azt az ember, annál jobb "megerősítő" hatása van. Azoknak a szervezetében, akik a harmadik injekciót nyolc hónappal a második után kapták, "látványos mértékben megnőtt" az antitestek koncentrációja.