Noha az Oroszország és Ukrajna közötti katonai összecsapás elkerülését célzó tárgyalások folytatódnak, az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy mintegy 8500 amerikai katona áll fokozott készültségben, és várja a parancsot, hogy rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja 40 ezer fős, szárazföldi, légi, tengeri és különleges műveleti egységekből álló gyorsreagálású erőit az ukrajnai feszültségek miatt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője eközben azzal vádolja Washingtont, hogy szítja az Ukrajnával kapcsolatos feszültséget – megismételve Moszkva álláspontját, miszerint 

a válság hátterében az Egyesült Államok és a NATO lépései állnak, nem pedig az orosz csapatösszevonások az ukrán határ közelében.

Fotó: Maxym Marusenko / NurPhoto / NurPhoto /AFP

Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell, az Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője sajtókonferenciáján utalt arra, hogy Washington megelőző intézkedései az uniós külügyminiszterek szerint szükségtelenek. Az uniós politikus a többi között kifejtette: 

el kell kerülni a pánikszerű reakciókat, 

amelyeknek még pénzügyi következményeik is vannak. Erre válaszul az amerikai külügyminisztérium szóvivője Ned Price – mintegy válaszként Borrell megjegyzésére a pánikszerű reakciókról – leszögezte, hogy nincs nézetkülönbség Washington és Brüsszel között az esetlegesen Oroszország ellen hozandó szankciók ügyében. A NATO egységével kapcsolatban Andrzej Duda lengyel elnök is hangsúlyozta, hogy semelyik tagállam nem töri meg a többi szövetséges iránti szolidaritást.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén arra kérte az ukránokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat, ne érezzék úgy, hogy minden odaveszett. Nincs ok a pánikra – az elnök szavai szerint a vezetés azon dolgozik, hogy békés rendezéssel teljes mértékben enyhüljön a helyzet Kelet-Ukrajnában. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Pravda hírportálon hétfőn megjelentetett saját írásában viszont úgy vélekedett:

 orosz agresszió esetén az ukránoknak mindenekelőtt maguknak kell megvédeniük saját államukat. 

Hangsúlyozta: gondoskodni kell arról, hogy Oroszországgal szemben álljon az egész ukrán nemzet, egységesen, kiképzetten és felfegyverkezve. Reznyikov arra kérte az ukránokat, hogy gondolják át, milyen módon kívánnak részt venni az ország védelmében.

Sokan azonban az ország elhagyása mellett döntenének, a repülőjegyek iránt megugró kereslet miatt pedig a légitársaságok emelni kezdték áraikat. A Kijevet kiszolgáló négy nagy légitársaság a Swiss Air, a Lufthansa, az Austrian Air és az Ukraine International Airlines (UIA) jelentősen emelni kezdte jegyárait. 

A legdrámaibb áremelkedés az UIA-nál tapasztalható, amely a legnagyobb, Boriszpili nemzetközi repülőtérről induló egyes járataira 131 százalékkal emelte meg a jegyárait keddről szerdára. 

Az áremelkedés azt követően történt, hogy négy európai légitársaság – a Lufthansa, a Swiss Air, Austrian Air és a KLM – nem tartja tovább gépeit a Boriszpili nemzetközi repülőtéren az Ukrajna elleni erőszakos cselekmények lehetősége miatt. Emellett a négy légitársaság a menetrendjeit is úgy módosította, hogy a lehető legkevesebb időt töltsék a repülőgépek és a személyzetük Ukrajnában. Andriy Guck légiközlekedési jogász a The Kyiv Independent ukrán hírforrásnak elmondta, a légitársaságok csupán megpróbálják csökkenteni a működési kockázataikat, azt azonban nem gondolja, hogy törölnék minden járatukat.