Egymásra licitálnak kamatemeléseikkel a közép-európai jegybankok – megugrott a forint és a złoty

Úgy tűnik továbbra is egymásra licitálnak kamatemeléseikkel a közép-európai jegybankok, szembe menve az Európai Központi Bank lazább politikájával, amely azonban már szintén nem zárja ki az idei kamatemelés lehetőségét. A román jegybank (NRB) a várt 25 bázispontos emelés helyett 50 bázisponttal 2,5 százalékra emelte irányadó kamatát februári kamatdöntő ülésén , mivel úgy látja, hogy az energiaárak emelkedése miatt az infláció a második negyedévben várhatóan 10 százalék fölé emelkedik, és hosszabb ideig a cél felett marad. Az infláció második negyedévi megugrása mellett szól az is, hogy a háztartások energiaszámláinak jelenlegi támogatási rendszere megszűnik.

A vártnál nagyobb kamatemelés ellenére a román alapkamat továbbra is a legalacsonyabb a régiós versenytársak között. Az alapkamat mellett a bank 3 százalékról 3,5 százalékra emelte a hitelkamatlábat, 1 százalékról 1,5 százalékra a betéti kamatlábat, és közölte, hogy továbbra is szigorúan ellenőrzi a pénzpiaci likviditást.

A monetáris döntéshozók pénteken teszik közzé az új inflációs előrejelzéseket, amelyek az infláció rövid távú kilátásainak várhatóan jelentős romlását mutatják. A bank jelenleg arra számít, hogy az infláció egy negyedévvel később, 2023 október-decemberében tér vissza a célként kitűzött 1,5 és 3,5 százalék közötti tartományba.

Románia éves inflációs rátája 2021 decemberében 8,19 százalékra emelkedett az előző havi 7,8 százalékról, ami a legmagasabb érték 2011 májusa óta. A teljes 2021-es évben az infláció átlagosan 5,05 százalék volt, szemben a 2020-as 2,63 százalékkal. A monetáris döntéshozók úgy látják, hogy az emelkedő infláció mellett a gazdaság az első negyedévben várhatóan stagnálni fog.

Noha az NBR 25 bázispontos lépésekben szokott mozogni – ahogy ezt az októbert követő három alkalommal is tette –, azonban a dinamikusabb lengyel, magyar és cseh szigorítás után a kisebb emelés könnyen nyomás alá helyezhette volna a lejt. Ráadásul a román kamatemelésre egy nappal azt követően került sor, hogy a lengyel jegybank fél százalékponttal 2,75 százalékra emelte irányadó kamatát, míg a magyar jegybank 2,9, a cseh pedig már 4,5 százaléknál tart. Adam Glapinksi a lengyel jegybank elnöke szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a szigorítására szükség volt, és a bank mindent megtesz az infláció megfékezése és a złoty erősítése érdekében. Az elemzők ennek fényében további szigorítást várnak Romániában is: a Capital Economics előrejelzése szerint a kamatláb 2022 közepére 3,5 százalékra emelkedhet.

A közép-európai jegybankokkal szemben az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a jelenleg tapasztalható ármozgásokért elsősorban a megemelkedett energiaárak, valamint az ellátási zavarok miatt kialakuló alapanyaghiány a felelős, ezt pedig nem lehet monetáris politikai eszközökkel megoldani. Noha Christine Lagarde az EKB februári kamatdöntő ülését követően elismerte a növekvő inflációs kockázatokat – miután a januári euróövezeti éves infláció 5,1 százalékra emelkedett –, de továbbra is amellett érvel, hogy az infláció beavatkozás nélkül is hamarosan csökkenni fog, és az év végére a 2 százalékos célérték alá esik. Lagarde emellett immár nem ismételte meg korábbi megjegyzését, miszerint az idei kamatemelés nagyon valószínűtlen. Az EKB retorikájának változása felerősítette azokat a piaci várakozásokat, amelyek akár több kamatemelés lehetőségét sem zárják ki idén. Erre tett rá egy lapáttal Isabel Schnabel, az EKB igazgatótanácsának tagja szerdán a Twitteren feltett kérdésekre adott válasziban. Schnabel elismerte, hogy bár a kamatemelés nem csökkentené az energiaárakat, mégis szükség lehet rá, ha a magas energiaárak miatt fennáll a veszélye annak, hogy a hosszabb távú árnövekedési várakozások a bank 2 százalékos célkitűzése fölé emelkednek.

A román jegybank kamatdöntését követően a lej árfolyama nem változott az euróhoz képest, míg a lengyel jegybankelnök sajtótájékoztatója után a złoty árfolyama tovább erősödött , nyolchavi csúcsot ütve az euróval szemben, melyet a forint árfolyama is követett.