Nem támadta meg Oroszország Ukrajnát szerdán, ahogy az amerikaiak beharangozták, sőt, csütörtökön sem, de a két ország konfliktusa körüli feszültség csak akkor lehetne nagyobb, ha tényleg háború törne ki közöttük. Zuhant ma a rubel és a hrivnya, magukkal rántva a részvénypiacokat és a feltörekvő piaci devizákat - köztük a forintot és a zlotyt - miután a kelet-ukrajnai, Moszkva támogatta orosz szakadárok azzal vádolták az ukrán kormányerőket, hogy többször is tüzet nyitottak rájuk, a másik oldal pedig fotókat és videót közölt egy óvodáról, amelyet állításuk szerint a szeparatisták tüzérségi támadása ért.
Moszkva hónapok óta tagadja, hogy támadásra készülne felhasználni az ukrán határ mentén összevont erőket,
Kijev és a szerint azonban a készülődés folytatódik és az agresszió bármikor bekövetkezhet.
Jens Stoltenberg, az atlanti katonai szövetség főtitkára ma azt állította, Moszkva "hamis zászlós műveletre" készülhet, amely ürügyet teremthetne a katonai beavatkozásra anélkül, hogy kiderül, ki volt a konfliktus okozója. Szavait visszhangozta Josep Borrell, az fődiplomatája is.
A nyugati politikusok, amerikai értesülésekre hivatkozva, nem először állítják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús ürügy kreálására készül, a mostani aggodalmakat azonban aláhúzták a donbaszi lövöldözésről szóló hírek. A feszültséget fokozta, hogy a délután kezdődött Afrika-EU csúcs előtt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rendkívüli tanácskozásra hívta össze az uniós állam- és kormányfőket az orosz-ukrán válság ügyében. A Reuters már a megbeszélés előtt idézett egy név nélkül nyilatkozó EU-forrást, aki elmondta: a várakozások ellenére a Tanács nem tárgyal Oroszország elleni új szankciókról, mivel a kérdés „megosztó”. Michel az ülés után úgy nyilatkozott: az állam- és kormányfők „nagyon erős egységet” mutattak fel, Ukrajnát támogatva, és a NATO-val egyetértésben.
Nem hatott nyugtatólag az idegekre az sem, hogy Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házból távozóan azt mondta újságíróknak, hogy az orosz támadás veszélye "nagyon erős", és minden jel szerint Oroszország arra készül, hogy a következő napokban lerohanja Ukrajnát. Megemlítette ő is a Washingtonban napok óta emlegetett „hamis zászlót”.
A hamis zászlót emlegette Boris Johnson brit miniszterelnök is, amikor a csütörtöki, Luhanszk közeli óvoda tüzérségi ágyúzását ítélte el.
Miközben a közösségi médiát elözönlötték az orosz csapat-összevonásokat mutató légifotók és a szétlőtt óvoda képei, az ukrajnai jelentések többek közt arról szólnak, hogy egyre többen vásárolnak fegyvert, elsősorban önvédelmi célból, hogy megvédhessék magukat a fosztogatóktól, ha netán kitörne a háború. A nemzetközi sajtó szinte hiszterikus jelentésekkel van tele, amelyek kinek-kinek szája íze szerint mutatják a fenyegetéseket.
A Russia Today például többek között azt közölte, hogy Ukrajna montenegrói konzulja arról írt a közösségi médiában, hogy Oroszországot el kell pusztítani, mielőtt törölte a posztot. Egy másik jelentésben Milos Zeman cseh elnököt idézik, aki arra emlékeztetett, hogy az amerikai hírszerzés, a CIA tévedett az iraki tömegpusztító fegyverek ügyében is, és azt sem jelezte előre, hogy a tálibok elfoglalják Kabult.
Vlagyimir Putyin elnök eközben az orosz gazdaságot dicsérte. Az orosz állam bevételei 1000-1500 milliárd rubellel - azaz 13-20 milliárd dollárral - meghaladhatják idén a költségvetésben tervezett szintet - mondta a Reuters jelentése szerint. Oroszország folyó fizetési mérlege januárban rekord többletet mutatott, az emelkedő árupiaci áraknak és a viszonylag gyenge rubelnek köszönhetően. A gazdaság növekedése segít növelni a háztartások jövedelmeit is, és a kormány és a jegybank kart karba öltve leküzdi a felszökő inflációt - ígérte az elnök.
