Az gazdasági teljesítménye az Egyesült Államokéval vetekszik, és a kontinens teljesítményét Kína is csak akkor érheti el, ha folytatja az elmúlt 30 év növekedését. Az egység hiánya, a mérsékelt haderő és más okok miatt azonban az EU mégsem viselkedik szuperhatalomhoz méltóan, ám ez változhat a Bloomberg által ismertetett tervek szerint.
A javaslat alapján az mintegy 20 milliárdos pénzügyi csomagot hozna létre azért, hogy Afrikában a közlekedési hálózatok, az energiagazdálkodás, a digitális oktatás vagy az egészségügy területén hajtson végre fejlesztéseket, valamint hogy ellensúlyozza Kína növekvő befolyását a kontinensen. Igaz, a tagállamok részéről még nem ismert az elköteleződés mértéke a projekttel kapcsolatban.
Az európai közösség által kidolgozott csomagban többek között stratégiai folyosók létesítése, tengeralatti kábelek lefektetése, energetikai hálózatok összekapcsolása és megújuló energiával kapcsolatos befektetések Szenegálban, Elefántcsontparton, Egyiptomban, Marokkóban és Kenyában szerepelnek.
A befektetések célja a két kontinens közötti új partneri viszony alátámasztása, amit a február 17-18. közötti brüsszeli csúcson jelentenének be. Ugyanakkor az afrikai vezetők inkább az utakat és vasutakat, valamint a hidakat részesítenék előnyben, ráadásul több európai kormány is költségvetési korlátokkal küzd, ami megnehezíti jelentős források felajánlását. Tisztviselők szerint más országok – például Németország – kétégeket fogalmaznak meg a projektek készenlétével kapcsolatban.
Az EU körülbelül 60 elemet tartalmazó listája az elmúlt hónapok oltási szabadalmakkal és oltóanyagokkal kapcsolatos feszültségei után igyekszik a kontinensek közötti viszonyban új fejezetet nyitni.
A források nagy része az EU Globális Kapu kezdeményezésének lehet a része, mely Kína masszív befektetéseit igyekszik ellensúlyozni a kontinensen. A tervek szerint 2027-ig mintegy 150 milliárd eurónyi forrást mozgósítana a közösség.
Mindezek mellett az unió technikai segítséget is nyújtana újabb fejlesztési lehetőség azonosítására és a magánszektort is bevonná a fejlesztésekbe, az afrikai fejlesztési bankokkal párhuzamosan.
A kínai Út és Övezet program ezzel szemben 2018-ban mintegy 60 milliárd dollár értékben ígért hiteleket utak és hidak építése céljából Afrikának, azonban a terveket a kezdetek óta ellentmondások kísérik a korrupció és a hitelek fenntarthatósága miatt a fogadó országok részéről.
Az EU által kiválasztott projektek az afrikai országok által kiválasztott kulcsfontosságú kereskedelmi területekre fókuszálnak, figyelembe véve azok készültségét, potenciális hatását és a finanszírozással kapcsolatos lehetőségeket. A listán szerepel többek között a Dakar-Abidjan folyosó Nyugat-Afrikában, a Gabont, Kamerunt és Csádot összekötő Libreville-Kribi-Douala-N’Djamena térsége és a Kenyát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot érintő terület Mombasa és Kisangani között.
Noha a közösség a közelgő csúcstalálkozón igyekszik bemutatni, hogy az ígéretek mögött tőke is áll, az Európai Bizottság egyelőre küszködik a tagállamokat elköteleződésre bírni, pedig a források kétharmadát a tagállamoknak kellene adnia. Az európai javaslatok között szerepel egy nemzetközi tengeralatti kommunikációs kábel lefektetése a két kontinens összekötése céljából és végig Afrika atlanti partvidékén és a tiszta energiához történő hozzáférés elősegítése is.
A biztonsági együttműködés érdekében az európai országok katonai eszközöket és fegyvereket is adnának el Afrikában, ugyanakkor a bevándorlás területén 4,4 milliárd eurós alapot hoznánk létre az embercsempészek elleni harc céljából és az illegális bevándorlók hazajuttatására valamint a határok védelmére. Az EU ezek mellet nagyobb szerepet követelne az uniós határőrizetnek, a Frontexnek az afrikai országokban.
