Az ukrajnai háború hullámokat ver a nemzetközi élelmiszerpiacon, további zavarokat okoz az ellátási láncban, emeli az egyébként is magas árakat, éhínséghez és ennek következtében politikai felforduláshoz vezethet a világ több részén is. David Beasley, a Világélelmezési Program (WFP) ügyvezető igazgatója ezért figyelmeztette az európai vezetőket, hogy fordítsanak nagyobb anyagi erőforrásokat a globális éhezés megakadályozására,
különben súlyos migrációs válsággal kell szembenézniük.
Oroszország és Ukrajna is a világ legnagyobb gabonatermelői és exportálói közé tartozik, tőlük származik az afrikai búzaimport fele, de több közel-keleti ország, például Egyiptom ellátásában is kulcsszerepet játszanak. Kijev azonban már leállította a gabonakivitelt, és erősen kérdéses, hogy az ukránok képesek-e az idén élelmiszert termelni, a háború valódi hatásai tehát ősszel lesznek majd érezhetőek. „Ha azt hiszik, hogy ez most a földi pokol, akkor készüljenek fel. Ha elhanyagoljuk Észak-Afrikát és a Közel-Keletet, akkor Észak-Afrika és a Közel-Kelet Európába jön majd” – mondta Beasley a Politicónak hozzátéve, hogy a szervezet jelenleg nyolcmilliárd dollárral kevesebb pénzből gazdálkodik, mint amennyire szükség lenne.
A gazdasági helyzet az előbbi térségekben Beasley szerint rosszabb most, mint az arab tavasz kirobbanása előtt. A WFP élelmez jelenleg is több millió embert a Száhel-övezet országaiban, például Nigerben és Burkina Fasóban és 13 milliót Jemenben –
és tavaly a szükségletek legnagyobb részét Ukrajnából szerezték be.
Az élelmiszerárak rohamosan nőnek, és elegendő forrás nélkül hamarosan csökkenteni kell az adagokat. Ha pedig az élelmiszerválság ellenőrizhetetlenné válik, akkor kritikus szintre érhet a hiány, és azt már a gazdag Nyugat is megérzi majd – tette hozzá.
A Nobel-békedíjas WFP kormányoktól és magánszemélyektől kapja az adományokat. A legnagyobb donor az Egyesült Államok majdnem 3,8 milliárd dollárral, őt Németország (1,4 milliárd és az követi – nem egészen ötszáz millió dollárral.
A globális élelmiszerhelyzetet az is súlyosbítja, hogy Oroszország és Ukrajna, valamint Fehéroroszország jelentős mennyiségben gyárt és exportál műtrágyát is, amelynek az ára drága földgáz és szén miatt már a háború előtt is az egekbe szökött, s a drágulást a szankciók csak fokozták.
A szinte megfizethetetlenül magas költségek világszerte arra kényszerítik a termelőket, hogy kevesebb műtrágyát használjanak és a szokásosnál kisebb területen vessenek – ami szintén csökkenti majd a terméskilátásokat.
A Reuters hat kontinensen 34 szakértőt kérdezett meg, közük gabonatermelőket, agrárelemzőket, kereskedőket és ágazati szervezetek képviselőit, akik hasonló problémákról számoltak be Brazíliától az Egyesült Államokig. „Ha nem oldjuk meg a műtrágya problémát, és a nem folytatódik, akkor jövőre nagyon komoly élelmiszer-ellátási gondokkal nézünk szembe ” – figyelmeztetett Maximo Torero, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vezető közgazdásza.
